Ha kávézót nem is, de webáruházat nyithatunk Ausztriában

A hazai e-kereskedelem erősödésének köszönhetően egyre többeket foglalkoztat a külföldi piacnyitás lehetősége. A marketing és e-commmerce szakemberek szerint egy jó exportterv, az erős logisztikai háttér és a megfelelő marketing sok hazai webáruházat versenyképessé tehet a külföldi piacon is. De merre érdemes terjeszkedni, kelet vagy nyugat a jó irány?

Aligha létezik olyan webáruház Magyarországon, amely elégedett lenne a megszerzett piaci részesedésével és ne szeretne nagyobb bevételre szert tenni. Ráadásul az egyre növekvő piaci versengésben a passzív szereplők alulmaradnak; hiába nő a magyar e-kereskedelem évi 18-20 százalékot, a szolgáltatásfejlesztést elhanyagoló e-kereskedők könnyedén elveszíthetik a vásárlóikat.

Az aktív szereplők viszont folyamatosan keresik a lehetőségeket, amivel új vásárlókra tehetnek szert. Számos e-kereskedő a külföldi piacnyitásban látja a megoldást.

Szakemberek szerint az első és legfontosabb kérdés a piac kiválasztása, ahol piaci részesedésre szeretnénk szert tenni. Általános ajánlás sajnos nem létezik, hiszen a termékpalettánk és az üzleti lehetőségeink nagyban meghatározzák a versenyképességünket. A viszonylagosan telítetlen piacnak számító Bulgária jó választás lehet sokaknak, de a súlyos és nagyméretű csomagokat szállító webáruházakat akár be is döntheti a meggondolatlan logisztikai tervezés.

Szlovákia jól elérhető piac, amely fejlett e-kereskedelmi szektorral rendelkezik, de a cseh hegemónia miatt a szerény marketinggel rendelkező webshopok ritkán jutnak elégséges piaci részesedéshez. Románia csaknem 20 milliós népességszáma ígéretes adottságot feltételez, ugyanakkor Európa egyik legalacsonyabb internet elérésével rendelkezik.

Nem létezik egységes ajánlás arra, melyik országban érdemes webáruházat nyitni, azonban jelentős különbségek tapasztalhatók a nyugati és a keleti piacok között. Azt is látni kell, hogy a kontinens három legerősebb szereplője utcahosszal veri az északi és a déli piacokat is, nem csupán a közép- és kelet-európai országokhoz képest játszanak másik ligában.

edigital.at

Az Egyesült Királyság (178 mrd €), Franciaország (93,2 mrd €) és Németország (93 mrd €) online bevétele össze sem hasonlítható a CEE régió országainak teljesítményével, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a kontinens keleti felében tapasztalható a legnagyobb ütemű bővülés, ami a felzárkózás jele és feltétele.

A vezető országok nem csupán a magas népességszámuknak köszönhetik az elsőségüket. A globalizált online kereskedelem folyamatos hajtóerőt képez ezekben az országokban, ráadásul a lakosság számára ma már teljesen természetes, hogy a vásárlásaik egy részét online intézik. A piacok tehát erősen telítettek és leosztottak, ahol részesedést szerezni kifejezetten nehéz. Habár egy vékonyka részesedés is komoly árbevételt eredményezhet, ennek megszerzése is komoly erőfeszítéseket és jelentős ráfordítást követel.

Sokan a CEE országokban látják a piacszerzés lehetőségét. A hazai versenyben megszerzett tapasztalat jól kamatoztatható a szomszédos országokban. Sőt, a nagyobb marketing költségvetéssel rendelkezők versenyképesek lehetnek Ausztriában is.

A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a hazai e-kereskedők nem szívesen nyitnak a nyugati szomszédunk felé. Az Extreme Digital az EU tagsággal rendelkező szomszédos országok közül utolsóként nyitotta meg az osztrák edigital.at webáruházát. A kisebb szereplők számára komoly kihívást jelent a piac telítettsége, illetve a német webáruházak dominanciája. Ahogyan Szlovákia online piacát erősen meghatározzák a cseh tulajdonban lévő online áruházak, úgy Ausztriában is jelentős a német szereplők befolyása.

Google Favicon
Itt állíthatod be, hogy a Google elöl hozza a nyugat.hu-s találatokat!