Nehéz volt komolyan venni
Nem véletlenül lett mérges Szombathely rendőrkapitánya a „békés rablón” élcelődő sajtóra, de talán a média is másképp állt volna az esethez, ha ismeri a férfi előéletét. Az első rablási kísérlet után ugyanis inkább egy mulya ember képe bontakozott ki az emberek szeme előtt, nem egy agresszoré. Hiszen ha valaki maszk, fegyver és megemelt hang nélkül pénzt követel egy bankban és békésen megvárja a rendőröket, meg sem próbál menekülni, azt ma már nehéz komolyan venni és bankrablásként értékelni.
A Woody Allenre hajazó megoldás után komikusnak hatott, hogy az egy nap alatt szabadlábra helyezett férfi másnap egy másik bankba ment be, immár egy 12 centiméteres pengehosszúságú késsel és bankrabláshoz viszonyítva csekély összeget, egymillió forintot követelt. Akkor azt írtuk, feltehetőleg csak börtönbe akart kerülni az illető. Ezt a feltételezésünket megerősítette J. Zoltán testvére.
Békés a felszín, haragos a mély
Halogy egy kis település Körmend közelében. Itt élt az 50 éves J. Zoltán és két évvel fiatalabb öccse, Károly. A kívülről takaros családi ház belülről szegényes képet fest, pedig sokáig ez nem így volt.
A testvér meglepetést színlelt, amikor bátyja felől érdeklődünk, mint mondja, tőlünk hallott először a bankrablásról, de aztán beszélgetés közben szép lassan kiderül, hogy ez nem feltétlenül van így.
Károly mesél balhés testvéréről, akit szerinte kötözködő alaknak ismertek korábban a faluban. Hirtelen haragú, önfejű ember volt. A szülei által megteremtett javakat sorban eladogatta, hogy biztosítsa saját szórakozását. A rönöki sztriptízbár, a szentgotthárdi és szombathelyi lebujok voltak a kedvenc helyei és előfordult, hogy jókedvében 30 ezer forintot adott egy vetkőző lánynak, miközben a munkához nem fűlt a foga. Alkalmi munkákat vállalt el nagy ritkán, de hamar ott hagyta azokat, mert dolgozni kellett.
Egyik este ittasan érkezett haza és összeszólalkozott az „albérlővel”, pontosabban azzal, akit befogadott a házba. A kert végében halálra verte. Öt évet kapott, tavaly tavasszal szabadult.
Otthon feküdt
A korábban aktív sportoló, birkózó férfi a börtön után többnyire otthon feküdt a kiskályha mellett. A falubeliek elmondása szerint sokkal visszafogottabb lett, otthon azonban rendszeresen egzecíroztatta az öccsét, el akarta üldözni a házból, amelyből a még kevés megmaradt bútorból is tűnt el időnként ez-az.
Károly a ház hátsó részébe költözött, a lehető legmesszebb a testvérétől, arra viszont jó volt az öccs, hogy leadja a rokkantsági pénzének egy részét Zoltánnak, illetve bevásároljon neki a saját pénzéből. A nagyobbik testvér vagy feküdt és merengett, vagy a kocsmában múlatta az időt. A falusiak egy félresikerült kapcsolatról is beszélnek, még Zoltán fiatalkorából. A szülők által ellenzett szerelem megszakadása után lett kiszámíthatatlan a férfi.
Vissza akart kerülni
Károly érdeklődéssel hallgatta a rablási kísérletek részleteit.
- Akkor ez volt az, erről beszélt. Sokszor mondta nekem, hogy vissza akar kerülni a börtönbe. Ott meleg van és kap enni. Nekem ilyen meg sem fordulna a fejemben. Napközben beöltözök, esténként pedig a kis pénzemből vásárolt hulladék fát tüzelem, hogy melegebb legyen. Azt mondta nekem a bátyám, hogy csinál valamit, de azt nem, hogy mikor, vagy mit – mondja el Károly, aki nem tudott testvére szervi betegségéről sem, csak azt tudta, hogy sokszor volt ideges, erre valami pirulákat is szedett.
– Azt is mondta nekem, hogy tartozást csinált, de nem akar még meghalni. Ezt nem értettem. Azt tudom, hogy mindent eltékozolt, amit a szüleink szereztek. A házból is ki akart rakni, azt mondta, majd kifizet. De soha nem volt saját pénze.
Rács mögött marad
- Két rendbeli rablás kísérlete elkövetésének alapos gyanúja miatt a bíróság 30 napra előzetes letartóztatásba helyezte J. Zoltánt - tudtuk meg Hollósi Gábor ezredestől, Szombathely rendőrkapitányától, aki megerősítette: a férfi halált okozó súlyos testi sértés miatt már nem volt ismeretlen a rendőröknek.
Úgy tudjuk, a kívülállóknak viccesnek tűnő rablási kísérletek megviselték a banki ügyfélszolgálatosok idegeit, hiába viselkedett békésen a rabló. J. Zoltán a rendőröknek nem beszélt börtönbejutási szándékáról, azzal érvelt, hogy nem jutott pénz betegsége kezelésére és komolyan gondolta a rablásokat. 5-10 év közötti börtönbüntetésre számíthat.
