Ez év március elején tartotta a Magyar Jogász Egylet Vas Megyei Szervezete az idei Vas megyei jogásznapot, amelynek központi témája a sportjog volt.
Az eseményen hangzott el Dr. Hoós Tibor bíró, törvényszéki tanácselnök “Biztonság és személyiségi jog” című előadása, amely a sporteseményekre való beengedés, pontosabban a biztonsági ellenőrzés jogi anomáliáit járta körül.
Az előadás - amelynek írásbeli változatát lapunk is megkapta - a hatályos magyar jog különböző rendelkezéseit ismerteti és elemzi, és arra a nehezen cáfolható következtetésre jut, hogy a nagyobb sportesemények előtti testmotozás nemcsak felesleges és megalázó, de jogellenes is.
Leegyszerűsítve arról van szó, hogy a biztonságos sportlétesítmény előírásait, a sportrendezvény biztonsági feltételeit és a lehetséges szankciók alkalmazásának a lehetőségét a 2004-es magyar sporttörvény és a szintén 2004-es kormányrendelet szabályozzák.
Ezekre épül a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Biztonsági Szabályzata, melynek megfelelően kell megalkotni a kluboknak a pályarendszabályokat. Ezek között van, hogy “a néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha a ruházata és a nála lévő csomag átvizsgálásához hozzájárul. Ez a hozzájárulás a belépőjegy megvásárlásával megtörténik, a jegyen lévő figyelmeztetés utal a pályarendszabályokra. Mindez azt is jelenti, hogy hozzájárulás hiányában a belépni szándékozó néző az adott mérkőzést nem tekintheti meg”.
Igen ám, de az átvizsgálás pontos módozatát az említett jogszabályok és az MLSZ szabályzat nem írják le, márpedig a lényeg ebben van.
A hatályos magyar jog szerint a rendőrség, a pénzügyőrség és egyéb rendészeti feladatokat ellátó személyek valóban átvizsgálhatják a ruházatot, de csak bűncselekmény, szabálysértés és egyéb jogellenes cselekmény gyanúja esetén.
Nyilvánvaló, hogy egy labdarúgó - és hozzá hasonlóan a kosárlabda mérkőzés - nézői körében ez a gyanú csak elenyésző kisebbség esetében merül fel.
Másrészt a 2005-ös vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységről szóló törvény rendelkezik a beléptetéseket valójában végző cégekről. Ebben szabályozva van, mit is kell érteni ruhavizsgálaton: a ruha és a táska vagy csomag tartalmának a bemutatását; illetve lehetőség van fémdetektor alkalmazására is.
A testfelület megtapogatására így ez a törvény sem ad lehetőséget; a biztonsági cégek egyszerűen azért alkalmazzák a gyakorlatban, mert így egyszerűbb, gyorsabb, olcsóbb.
De attól még - mondja a tanulmány írója - egyértelműen törvényellenes, sérti a személyiségi jogot.
Az elhangzottakkal kapcsolatban megkerestük Dr. Hoós Tibort, akit többet között az előadás utóéletével kapcsolatban kérdeztünk.
Megtudtuk: a jogásznapon a hallgatóság soraiban ült az MLSZ biztonsági igazgató-helyettese, aki elkérte az írásos anyagot és átadta a biztonsági igazgatónak. Mindketten elismeréssel szóltak annak tartalmáról.
Most úgy tűnik, hogy tanulmányban vázolt jogi szemszögből elsőként a stadionprogram új létesítményeit nézik át, különös tekintettel a most épülő új Puskás Ferenc Stadionra. A leírtak ugyanis azt sugallják: ha a rendezők jogszerűek akarnak lenni, akkor célszerű a legmodernebb biztonságtechnikai berendezéseket beszerezniük.
De a jogszabályi levezetéssel és az abból levont következtetéssel egyetértettek a konferencia résztvevői, és megismerték azt - ellenvélemény felvetése nélkül - ügyészségi és rendőrségi vezetők is, akik közül többen ugyancsak jelen voltak.
A szombathelyi bíró abban is bízik, hogy a tanulmány eredményeként az MLSZ ajánlást ad a kluboknak a "megszégyenítő és megalázó" gyakorlat megváltoztatására, de megjegyezte, hogy a rendező klubok maguktól is a jogszerű útra térhetnek.
Ami már csak azért is indokolt lenne, mert maga az MLSZ jelentette be a közelmúltban, hogy a magyar labdarúgó-mérkőzéseken javult a biztonsági helyzet.
