Évente 10-12 alkalommal éri el Magyarországot a sivatagi homokkal terhelt légtömeg, szaharai amit akkor észlelünk leginkább, ha magas koncentrációban van jelen a légkörben, és csapadék hatására a poranyag kiülepszik. Legutóbb a hazánkat elérő szaharai por húsvét hétfőn okozhatott az asztmások, a COPD és egyéb tüdőbetegségben szenvedők számára kínzó tüneteket. A természetes aeroszol részecskéket csak az órákon át tartó folyamatos esőzés képes kimosni a levegőből – erről beszélt az Indexnek Tóth Sándor immunológus.
„Bár természetes eredetű, vegytiszta szilícium-dioxidról van szó, ami nem allergizál, de az aerozol, bejutva a légzőrendszerbe, légúti irritációt, köhögést okoz, amit nagyrészt kisöpör a csillószőrös hengerhám, azonban tüdőbetegségben, akár asztmában, COPD-ben szenvedőknél rohamokat okozhat”– mondta a professzor. Hozzátette: a hosszú távú kitettség, a nanorészecskék folyamatos belégzése okozhat maradandó károsodásokat, ilyen a bányászoknál a kő- és szénpor, a korom a kéményseprőknél, az autószerelőknél pedig az olajköd.
„A szilikózis már népbetegségnek számító foglalkozási ártalom, de minden ember egész életében kisebb-nagyobb mértékben ki van téve olyan apró szemcséknek, amelyek a tüdőhólyagok falán letapadnak, az életkor előrehaladtával ezek mennyisége folyamatosan nő” – ezzel indokolta a lapnak Tóth Sándor immunológus, hogy az idősebbek az ilyen porviharokra érzékenyebben reagálhatnak.
Ilyen időszakban érdemes minimálisra csökkenteni a szabadban tartózkodást, ahol a fizikailag megterhelő tevékenységeket, a sportolást vagy a munkavégzést is ajánlott kerülni. „Az FFP2-es maszk ilyenkor is hatásos védőeszköz, nemcsak a felső légúti fertőzések okozta járványok idején”– jegyezte meg a kutató.
A meteorológiai mérések 1880 óta zajlanak, azóta a globális átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokkal emelkedett, az utóbbi 10-15 évben a legintenzívebben. Ezt összefüggésbe hozzák az ilyen események gyakoriságával, valamint a szélsőséges légköri jelenségekkel.
