Megmozdult a jáki templom tornya
– írja keddi cikkében a muemlekem.hu portál. A hírt gyorsan átvették mások is, például az epiteszforum.hu, a hirfal.hu, a magyarhirlap.hu, és még sorolhatnánk. A cikkek egymásra hivatkoznak, és azt állítják, veszélybe került Ják országosan ismert műemléke. A híradások szerint az információt Figler András, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyugat-dunántúli irodájának vezetője adta. Felhívtuk az irodavezetőt, és megkérdeztük, igazak-e a hírek és végveszélybe került-e a templom.Összekeverték a lébényi templommal?
Figler András azzal kezdte, rossz állapotban vannak a római kori templomok. Nem csak Jákon, hanem szerte az országban. Példaként említette a Győr-Moson-Sopron megyében álló lébényi templomot, amelyet valóban komoly veszély fenyeget. Mészkőből készült, ami nehezen áll ellen az elemeknek, málik a fala, kődarabok hullanak le róla, szerkezete is megsérült. Az irodavezető szerint a cikk írója valószínűleg összekeverte a két templomot, aminek az lehetett az oka, hogy a jáki templomnál beszélgetett az újságíróval, ott említette a lébényi műemlék rossz állapotát.
Persze, a jáki templomra is ráférne a további munka. A templomot egy agyagteknőre építették, ahol a víz nem tud a talajba szivárogni. Így felhúzódik a falakba, sótartalma kicsapódik és károsítja a kőszerkezetet. Itt az első feladat lenne megoldani a vízelvezetést, kiszárítani a falakat, és végre folytatni és befejezni az évtizedek óta ímmel-ámmal folyó restaurálást.
A homlokzaton, a kupola belső felén valóban vannak repedések, a templom statikai szerkezete azonban nem sérült meg. Szó sincs életveszélyes állapotról, az viszont igaz, hogy rossz az épület állaga és folyamatosan romlik. Néhány éve fel is állványozták az épületet, elkezdték a munkát, amit félbehagytak, állítólag elfogyott a pénz. Jellemző, hogy az állványok most is állnak, de már azok is korhadnak.
Szilárdan áll a templom
Figler András szerint az a legnagyobb probléma, hogy hazánkban nincs műemléki támogatás, csak pályázatok vannak, de kérdéses, hogyan lehet azokhoz hozzájutni. A tulajdonos az egyház, nekik viszont nincs 200 millió forintjuk erre, körülbelül ennyibe kerülne a felújítás. Az irodavezető azt mondja, az államnak kellene közbelépnie, hiszen tulajdonos ide vagy oda, a műemlék mindannyiunk közös kulturális értéke.
Dr. Rátkai László jáki plébános azzal kezdte:
Bárcsak minden olyan szilárdan állna ebben az országban, mint a jáki templom
. Megjegyezte, ő is olvasta a templom veszélyeztetettségéről szóló cikket, kifogásolta viszont, hogy őt senki sem kereste meg. Megerősítette, hogy néhány éve semmilyen munka sem zajlik a templomnál, de szeretné megnyugtatni a híveket, szó sincs életveszélyes állapotról, a templom nyugodtan látogatható.
Úgy vélte, folytatni kellene a felszíni restaurálásokat, a statikai szerkezettel nincs probléma. Az álványokat viszont már régen le kellett volna bontani, mert csak rontják a képet és semmi hasznuk sincs.
Ügyeskedők és tehetetlenkedők
A plébános ugyanakkor megfogalmazta, néhány tízmillióból be lehetne fejezni a munkát, ha a dolog nem a lobbizásról szólna. Ma ugyanis ha tízmilliós munkáról van szó, akkor 30-40 millióra becsülik azt fel, és azok kapják a támogatást, akik sikeresen lobbiznak, a pénzek pedig ki tudja, hová mennek el.
Megemlítette, a hívek rendszeresen adományoznak a templom felújítására, de egy-két millió forint kevés. Az államnak és a szakembereknek kellene segíteniük, és meg kellene változtatni a torz műemléki hozzáállást. Kijelentette, szakembereknek kellene járniuk az országot, nekik kellene megállapítani, melyik templom szorul felújításra, és azt kellene támogatni. Nem az ügyeskedők és a tehetetlenkedők küzdelmét kellene fokozni.
A jáki templom
Jákon 1214-ben alapították a bencés apátságot, ekkor kezdődött el a templom építése. Az építkezés évtizedekig tartott, 1256-ban szentelték fel Szent György tiszteletére. Stílusa alapvetően rmán, de gótikus elemeket is tartalmaz. A 16. század második felében a törökök megrongálták a templomot, az apátságot pedig elpusztították. A 17. század közepén az újra használatba vett templomot villámcsapás érte, amely súlyos károkat okozott.
Az első nagy felújítás 1660-ban történt, újjáépítették a főhajófal déli részét és három pillérét. A tonyokat az 1730-as években újították fel. A felújítások ellenére már a 18. század második felében romlani kezdett az épület állapota, 1846-ban a szombathelyi püspöki hatóság már azt szorgalmazta, hogy az épületet műemléki szempontok alapján javítsák ki.
A nagy restaurálás 1896 és 1904 között zajlott, a munkát Schulek Frigyes irányította. A templomot megtisztították az 1660-ban beépített barokk elemektől és román stílusban állították helyre. Az 1980-as években szintén folytak felújítási munkálatok, a főhajót cserepezték és rézzel fedték be a két mellékhajót. Az elmúlt két évtizedben azonban csak ímmel-ámmal folyt a munka.
(Forrás: Wikipédia)
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
