A területi tőke és magyarországi dimenziói című könyvet három szakember, Oláh Miklós szociológus, Tóth Balázs István, közgazdász és Szabó Pál geográfus állította össze, hosszú évek kutatómunkájának eredményekét. A Hétfa kutatóintézet online portálja közölt ról egy ismertetőt, ami önmagában is érdekes adatokat tartalmaz.
Észak-Nyugat és Észak-Kelet, a két nagy ellentétes országrész
Az úgynevezett területi tőkét vizsgálták járásonként, ami a járások anyagi adottságai mellett a megfoghatatlan gazdagságot: a kultúra erejét és a társadalmi energiákat is figyelembe veszi. Az eredményekből jól látszik, hogy hazánkban Budapest és a megyei jogú városok kiemelkedően jó helyzetben vannak, de akadnak meglepő adatok is.
A legjobb helyzetben a következő térségek vannak: a megyei jogú városok, Budapest, az ország északnyugati része; a hagyományos vidéki központok, mint Gyula, Körmend vagy Jászberény, valamint a Balaton környéke és néhány nagyváros agglomerációja például Székesfehérvár, Pécs és a főváros körüli területek. Ezek a térségek alkotják Magyarország legvirágzóbb részeit.
Az északkeleti területeken, az Ormánság délnyugati részén és Fejér megye déli részeiben találkozunk a legnehezebb körülményekkel. Ők a lemaradók – ezeknek a térségeknek a kilátásai is rosszak.
Hogyan számították ezt ki?
Összegezték a 2011 és 2015 közötti időszakra a járások adatait, járásonként 156 adatot. A területi tőke egyszerre fejezi ki a térségek gazdagságát és kilátásait. A megközelítés a járások olyan adottságait is figyelembe veszi, amelyekre a térségek jövőbeli fejlődése épülhet.
Mérték a jövedelmek, a foglalkoztatottság, az épített környezet, az intézményi ellátottság, az infrastruktúra, a természeti környezet, a szolgáltatások, a szabadidős lehetőségek és a vállalkozások jellemzőit.
Külön vizsgálták a nehezebben megragadható, de a települések helyzetét erősen befolyásoló társadalmi, demográfiai és kulturális tények összességét. Ezt a következő tényezők állapotának feltérképezésével tették mérhetővé: képzettség, internethasználat, népességváltozás, öregedés, vándorlás, helyi politika, felsőfokú oktatás, színházak, kultúra, eltartottság, közoktatás és közegészségügy.
Az összegzett eredményből csak a gazdasági, az infrastrukturális és az intézményellátottsági jellemzőket vizsgálva az látszik, hogy kiemelkedően jó helyzetben vannak az északnyugati járások, a Balaton környéke és Budapest. Az Észak-Alföld, Bácska déli része és Baranya déli járásai viszont nehéz helyzetben találják magukat.
Humán szempontból nem dől fel a térkép
Kiegyensúlyozottabb képet kapunk az ország járásainak gazdagságáról, ha a humán tényezőket vizsgáljuk. A képzettségi, szociális és kulturális tényezők alapján keleten és nyugaton is találunk jó helyzetben lévő területeket és elmaradottabb térségeket egyaránt.
Az ország élvonalában a fővárost és agglomerációját, a megyei jogú városokat, a Balaton vidékét és a Dél-Alföld egyes térségeit találjuk. A legrosszabb helyzetű járásokat az ország északi és keleti határvidéke, valamint az Észak-Alföld mellett a Kis-Alföld déli részén, a Mezőségben és Dél-Somogyban találjuk.
A területi tőke alapján felállított toplista és a legrosszabb helyzetűek
Végezetül nézzük, mit mutat az Összkép térképe arról, melyek az ország legjobb és legrosszabb helyzetű térségei a területi tőke szempontjából.
A legjobb helyzetben lévő járások: Budapest, Pécsi, Egri, Szegedi, Székesfehérvári, Szombathelyi, Győri, Tatai, Zalaegerszegi, Veszprémi, Debreceni, Budakeszi, Dunaújvárosi, Balatonfüredi, Soproni, Békéscsabai, Dunakeszi és a Szentendrei járás.
A legnehezebb helyzetben lévő járások: Hajdúhadházi, Nyíradonyi, Cigándi, Ibrányi, Kemecsei, Kunhegyesi, Mezőcsáti, Derecskei, Balmazújvárosi, Baktalórántházi, Szikszói, Nyírbátori, Encsi, Hevesi, Nagykállói, Püspökladányi és a Mátészalkai járás.
