Vas Vármegye Önkormányzata és a Vas Megyéért Egyesület 27. alkalommal hirdeti meg Az év vasi embere választást. Az idén is lesz közönségdíj, Vas megye Facebook-oldalon január 10-én éjfélig lehet szavazni a legalkalmasabbnak tartott személyre.
A választás első körében a Év Vasi Embere Kuratórium kiválasztott 10 személyt, akik közül második körben – az elkövetkező napokban – titkos szavazással döntenek majd a megválasztott személyről.
Az eredményt hagyományosan a Megyebálon szokták bejelenteni, amelyet 2025-ben sem rendeznek meg, így január 11-én ismertetik majd a közönség választottját, későbbiekben pedig ünnepélyes keretek között történik meg a díjak átadása a Vármegyeházán.
A tíz jelölt bemutatása megtalálható a Vas megye Facebook-oldalon, a közönségdíjasra szavazni pedig a jelöltet bemutató videó lájkolásával lehet.
Íme a jelöltek:
Varga Barnabás válogatott labdarúgó, jelenleg a Ferencváros csatára. A 30 éves sportoló szentpéterfai származású, az osztrák határ melletti faluban nőtt fel. A labdarúgást Szombathelyen, a Lurkó FC-ben kezdte, majd a Haladásban folytatta. Játékosként nem járta végig a hazai nevelési lépcsőfokokat, mert úgy érezte, itthon elakadt a karrierje, ezért fiatalon Ausztriába igazolt.
Tíz évig játszott a határon túl. Először a negyedosztályban, majd több élvonalbeli klubban lépett pályára. A sport mellett keményen dolgozott, de nem adta fel az álmait, hogy magasabb szinten is pályára léphessen. 2020-ban a magyar másodosztályú Gyirmót igazolta le, ahol házi gólkirály lett és együttesével az élvonalba jutott. Két évvel később már a Paksi FC színeiben játszott - itt 26 góllal a bajnokság gólkirálya lett. 2023 nyarán bejelentették, hogy a Ferencvárosba igazol. Új csapatában teljesítménye minden várakozást felülmúlt – a bajnokságban és a nemzetközi kupamérkőzéseken is bizonyított: a sérülésekkel tarkított másfél szezon alatt már 42 gólt szerzett.
Időközben, 2023 márciusában, Marco Rossi szövetségi kapitánytól meghívást kapott a magyar labdarúgó válogatotthoz. A nemzeti tizenegyben a harmadik mérkőzésén szerezte első gólját, a Litvánia ellen 2-0-ra megnyert Eb-selejtezőn. 2024 nyarán háromszor lépett pályára a labdarúgó Európa-bajnokságon.
Németországból jó és rossz emlékekkel tért haza: Svájc ellen sikerült gólt fejelnie, a skót meccsen azonban súlyosan megsérült, és ez véget vetett Eb- szereplésének. Varga Barnabás fejjátéka mellett elszánt győzni akarását tartja fő erősségének. Rendhagyó pályafutása arra példa, hogy sohasem késő dolgozni a céljainkért.
Hámori Luca ökölvívó, olimpikon, a kőszegi Fitt-Boksz Ökölvívó Egyesület kiválósága. 2001-ben született Szombathelyen, küzdősportot űző családban. Édesapja birkózó volt, bátyja, Ádám pedig szintén sikeres boxoló: 8-szoros magyar bajnok, kontinensviadalok dobogósa. Három éve akasztotta szögre a kesztyűt, de a mai napig ő Luca példaképe. Edzőik is ugyanazok: Varsányi Áron és Gombai János.
Luca 10 évesen kezdett boxolni. Öt évvel később a junior Európa-bajnokságon ezüstérmet, majd 2018-ban az ifjúsági Eb-en bronzérmet szerzett. Az U22-esek között 2021-ben és 2022-ben is dobogóra állhatott a kontinensviadalon: Olaszországból bronz-, Horvátországból ezüstéremmel tért haza. A 2023-as év mérföldkő volt számára: az Európa- játékokon nyújtott teljesítményével megszerezte a kvalifikációt a párizsi olimpiára.
A magyar ökölvívók közül ő az első nő, aki szorítóba léphetett olimpián. A 66 kilogrammosok versenyében az első két mérkőzését megnyerte: a nála esélyesebbnek tartott ír és ausztrál ellenfeleit legyőzve jutott a negyeddöntőbe. 2024. augusztus 2-án egy ország szurkolt a kőszegi lánynak, aki a későbbi győztessel, az algériai Imane Helíffel szemben végül – egyhangú pontozással – alulmaradt. Ezzel a párizsi olimpia mezőnyében az 5. helyet szerezte meg.
A még mindig csak 23 éves Hámori Luca 2014 óta minden magyar bajnokságot megnyert, 2021-ben, ’22-ben és ’23-ban is az Év magyar női ökölvívójának választották. Eddigi legjobb meccsének az olimpia első fordulójában aratott győzelmét tartja. Kedvenc ütése a balhorog. Eltökélt szándéka, hogy olimpiai érmet szerezzen, amire legközelebb Los Angelesben lesz lehetősége négy év múlva.
Dr. Stánitz Éva orvos, jelenleg a szombathelyi Markusovszky Kórház megbízott főigazgatója és orvosigazgatója. A Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd Pécsen végezte el az orvosi egyetemet. A következő évtizedekben belgyógyászati, háziorvostani, valamint megelőző orvostan – népegészségtani szakorvosi képesítést szerzett. 1982-ben kezdett a Markusovszky Kórházban dolgozni, később háziorvosként Nemesbőd és Vát betegeit látta el.
Két évtizedes praktizáló orvoslás után megpályázta a szombathelyi tisztifőorvosi állást. 10 évvel később megyei tisztifőorvossá nevezték ki. Élvezte a sokrétű munkát az egészségügyi szolgáltatások ellenőrzésétől a fertőző betegségek felügyeletén át az élelmiszerbiztonság és a vízminőség ellenőrzéséig. Máig büszke az általuk kidolgozott egészségfejlesztési programokra, a prevenciós ellátás fejlesztésére, amelyekért magas állami kitüntetést kapott: Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át a köztársasági elnöktől. Munkahelyi feladatain kívül is sokat vállalt: tudományos fokozatot szerzett, tanított a szakképzésben és a felsőoktatásban, elnöke volt a megyei Vöröskeresztnek és a Kormánytisztviselői Kar megyei köztestületének.
2019-ben nyugdíjba vonult ugyan, de a következő évben felkérést kapott, hogy térjen vissza a kórházba: a Covid-járvány idején az oltások szervezése és a védekezés koordinálása volt a feladata. 2021-től orvosigazgatóként, 2024 tavaszától pedig megbízott főigazgatóként is dolgozik. Ambiciózus, lendületes vezető, ugyanakkor konszenzuskereső, nyugodt személyiség, aki minden eddigi feladatában örömöt talált. Most már tartalmas és sikeres pályája lezárására készül – a jövőben a családjával szeretne több időt tölteni.
Szabó Bence Farkas, az ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium kémia-biológia szakos tanára. Ugyanitt érettségizett 2009-ben, majd a Pécsi Tudományegyetem elvégzése után egykori tanára, Baranyai József invitálására tért vissza alma materébe. Lelkesedése a kezdetektől töretlen: az esélyegyenlőség mellett a tehetséggondozást és a tudomány népszerűsítését tartja szem előtt tanóráin, és akkor is, amikor a Szabó Szabolcs Alapítvány mobillabor programjában kisebb, vidéki iskolákban végez kémiai kísérleteket, vagy a Nemzeti Tudósképző Akadémia keretében tehetséges középiskolásokat mentorál.
Tagja a Nemzetközi Biológia Diákolimpia magyar zsűrijének, részt vett biológia tankönyvek megírásában, és iskolájának nemrég elnyert laborfejlesztési pályázata is sok feladatot ad számára. A tanítás iránt elkötelezett, innovatív pedagógus, aki felkészültsége mellett személyes kisugárzásával és tudatos módszereivel képes tanítványait aktivizálni és gondolkodásra serkenteni. Ezért díjazta háromszor is a Richter Gedeon Alapítvány, versenyfelkészítői munkájáért pedig az Oktatási Hivataltól kapott elismerést. Diákjai ugyanis minden évben eredményesen szerepelnek hazai és nemzetközi megmérettetéseken.
A 2024-es év különösen emlékezetes marad számára, hiszen a Nemzetközi Kémia Tornán, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és a Nemzetközi Biológia Diákolimpián is az elsők között végeztek tanítványai. Azért dolgozik, hogy iskolája folyamatosan fejlődő szellemi műhely maradjon. Tanári hitvallását Richard Dawkins brit etológustól kölcsönözte: "Mi, egyedül a Földön, fellázadhatunk az önző replikátorok zsarnoksága ellen."
Zentai Zoltán biológia-földrajz szakos tanár, az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ Földrajzi Tanszékének oktatója. Előbb a szombathelyi Tanárképző Főiskolán, majd a szegedi egyetemen szerzett diplomát. Első pedagógusi tapasztalatait egy nagykőrösi szakközépiskolában szerezte, majd 1994-ben – már tanárként – tért vissza a szombathelyi felsőoktatásba. Érdeklődésének homlokterében a természetföldrajz áll, az elmúlt 30 évben ennek szinte minden szegmensét tanította, az ásvány- és kőzettantól a térképészeten át a talajföldrajzig. Tudományos érdeklődésének fókuszába a karsztosodás és a fiatal felszínfejlődés került.
Számos tanulmányúton, expedíción szerzett közvetlen terepi tapasztalatokat. A kutatás mindig inspirálta tevékenységét: Több mint 100 tudományos publikációja jelent meg, köztük a Dunántúl és az Őrség természetföldrajzáról. 40 éve végez feltáró barlangkutató tevékenységet, a közelmúltban pedig – geomorfológiai és geofizikai vizsgálatok eredményeként - egy eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel kollégáival Vasszentmihályon.
Időközben folyamatosan bővültek elméleti és gyakorlati pedagógiai ismeretei: az egyetemen tanításmódszertannal is foglalkozik, emellett 5 évig tanított a Brenner-iskolában, 2009 óta pedig a Premontrei Gimnáziumban is oktat. Az élménypedagógia híve. Vallja, hogy a tudatos és következetes pedagógusi attitűd toleranciával, bizalommal, humorral és a folyamatos megújulás igényével együtt lehet eredményes.
Sütő Éva (posztumusz)
A 2024-ben elhunyt Sütő Éva iparművész alkotói pályája Szombathelyen bontakozott ki. 1940-ben született Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskola textil és bőr formatervezési szakán kapott diplomát, majd a Sabaria Cipőgyár formatervezője, később művészeti vezetője lett. 1991-től a szombathelyi Művészeti Szakközépiskolában tanított, tagozatvezető szaktanárként.
Több alkalommal volt a Szombathelyi Képtárban megrendezett Textilbiennálék kurátora. Oktatott a Nyugat- magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ kézműves szakán. Tagja volt a Művészeti Alapnak, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének és a Rumi Rajki Műpártoló Körnek. Munkásságában mindvégig összekapcsolódott a használat és az esztétikum. Pályája elején cipőkollekciók tervezésével aratott sikereket, eljutott számos külföldi kiállításra és bemutatóra.
Független művészként az ipar- és képzőművészet határterületén kísérletezett, főként a bőr és a textil felhasználásával. Széles érdeklődési körét munkái tükrözték: lelkes lokálpatriótaként elkészítette Szombathely újkori látképét a 18. század végéről textilképben, Savaria római építészeti emlékeit használta fel zászlóin, a város Szent Márton-kultuszának erősítésére, Márton püspök tiszteletére ünnepi sorozatot készített. A kilencvenes években behatóan tanulmányozta a honfoglaló magyarság anyagi kultúráját, ennek eredménye volt az „Őshazák” című - nemezből, bőrből, toll és fém applikációval készült - fejfedő sorozat.
Rendszeres kiállítója volt a szombathelyi Textilbiennáléknak és Triennáléknak, változatos alkalmazású textil és bőr viseleti tárgyakat, kiegészítőket, szalagokat, zászlókat és minitextileket készített. Munkái közül többet is őriz a Szombathelyi Képtár gyűjteménye.
Kiss Márton zongoraművész zenész családba született. 6 évesen kezdett zongorázni. 5 évvel később már a Grazi Zeneművészeti Egyetem „ifjú tehetségek” osztályának növendéke volt. Első sikereit tizenévesen érte el, középiskolásként már szólókoncerteket adott. 2017-ben a Grazi Zeneművészeti Egyetemen szerzett diplomát, azóta a párizsi Schola Cantorum hallgatójaként képezi tovább magát. Számos hazai és nemzetközi zongoraverseny győztese vagy díjazottja. Sűrű a koncertnaptárja: hívják többek között Németországba, Olaszországba, Spanyolországba, Franciaországba és Lengyelországba, de hallhatta a közönség Dél-Koreában és Oroszországban is.
Rendszeres fellépője kiállításmegnyitóknak, jótékonysági koncerteknek itthon és szerte a Kárpát-medencében. Missziójának tekinti, hogy a komolyzenét Magyarország valamennyi településére elvigye, ezért indította el a Zene mindenkinek koncertsorozatot. 2022-ben egy olasz-japán kiadó gondozásában jelent meg első lemeze, amelyen Mosonyi Mihály szerzeményeit játssza.
A Szombathelyi Művészeti Szakgimnázium tanáraként és korrepetítoraként elhivatottan foglalkozik növendékeivel. A tanterem és a színpad mellett a zenekari árokban is láthatjuk: örömmel vállalt feladatot a Weöres Sándor Színházban - a Hegedűs a háztetőn című darab zenei vezetője és karmestere, valamint a Gyévuska zenei vezetői asszisztense.
Míg a zene a hivatása, a sport a hobbija. 8 éve kosárlabda játékvezető, jelenleg az NB1/B keretben kandidátusi tag. Többször vett részt külföldi játékvezető továbbképzésen, és 2024-ben több utánpótlás válogatott mérkőzést is vezetett. Azt mondja, bárhogy is alakul az élete és a karrierje, az otthona mindig Szombathely és Vas vármegye marad. Szeretné munkásságával visszaadni azt a szeretetet és támogatást, amelyet a szülőföldjétől mindeddig megkapott.
Dr. Tóth Endre 2024-ben ünnepelte 80. születésnapját. Tóth Endre régész, a Magyar Nemzeti Múzeum ny. főosztályvezetője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Szombathelyen született, a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett régész és történelem szakos tanári oklevelet. Friss diplomásként a Savaria Múzeumban, majd 1971- től a Magyar Nemzeti Múzeumban dolgozott. Közben oktatott a József Attila Tudományegyetemen, az ELTÉ-n és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen.
Sokoldalú szakmai érdeklődése kiterjed Pannonia római kori történetére, anyagi kultúrájára, írásos emlékeire, és ő az egyik legjobb ismerője az ókori Savaria történetének: kutatta a helytartói palotát, feldolgozta és közzétette a város ókori feliratos kőemlékeit, megírta Szombathely római kori történetét.
Tanulmányozta a település népvándorlás és középkori históriáját, a várat és a Szent Márton-plébániatemplomot. Emellett évtizedeken át foglalkozott a magyar Szent Korona és a koronázási jelvények történetével, eredményeit több kötetben is publikálta. Összesen mintegy 20 könyv vagy könyvrészlet szerzője, publikációinak száma meghaladja a 300-at. Terepmunkái is jelentősek: római utakat, dunántúli hosszanti sáncokat derített fel, valamint nevéhez fűződik a ságvári és az alsóhetényi 4. századi erőd feltárása.
Tóth Endrét ma már több régészgeneráció tekinti mesterének. Tanítványait nemcsak az ásatás fortélyaival vértezte fel - szakmai tisztességével, a világra való nyitottságával és tartásával is példát mutatott.
Varga Albin, a Gencsapáti Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója – immár 33 éve. A szombathelyi főiskolán testnevelés-népművelés, a pécsi egyetemen művelődési és felnőttképzési menedzser szakot végzett. Szívügye a közösségfejlesztés és a hagyományőrzés, különösen a néptánc. Alapítója és vezetője az 1993-ban újjáalakult Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttesnek, amely nemcsak gyűjti és színpadra állítja az egykori táncokat, de életben is tartja a helyi szokásokat. Így került koreográfiáik közé a regrutázás, a szüret, a vásár, a helyi lakodalmas vagy az Ördögkő legendája.
Varga Albin nevéhez fűződik az összművészeti Gencsapáti Pünkösdi Vigasságok megrendezése, valamint az ebbe illeszkedő Gencsi Söprű fesztivál, amelyen alkalmanként több száz hazai és határon túli néptáncos mutatkozik be. Kezdeményezője, illetve fő szervezője évről évre a gencsi Értéknapnak, a karácsonyi ünnepkör legszebb dramatikus szokásait megelevenítő Nemzetközi Betlehemes Találkozónak, a népzenei-világzenei Szentkúti Estéknek, de számíthatnak rá az Asztalkő Fesztivál megrendezésében is.
A hagyományok ápolása és megélése mellett az értékmentést is odaadással végzi. Az értéktár mozgalom egyik elindítója volt a vármegyében, vezetője a gencsi, tagja a Vas vármegyei Értéktár Bizottságnak. Több civil szervezetben is aktív: a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség elnökhelyettese, a Kezdőkör Egyesület alapítója, a Pannon Térségfejlesztő Egyesület elnöke. Szerkesztője a Gencsapáti Hírmondó című lapnak.
Hagyományőrző és közösségépítő munkájáért számtalan elismerést kapott. A Magyar Arany Érdemkereszt mellett a Muharay-díjat és a Pesovár Ernő- emlékérmet is átvehette, 2024-ben Beke Pál- és megyei príma díjas lett. Kifogyhatatlan energiája, kiváló szervező- és kapcsolatteremtő képessége, valamint szinte állandó jó kedélye minden közösség motorjává és kedvelt tagjává teszi.
Halász Bence olimpiai ezüstérmes, kétszeres világbajnoki bronzérmes, kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes, többszörös magyar bajnok kalapácsvető. 15 éves kora óta az élvonalbeli atlétákat nevelő, szombathelyi Dobó SE sportolója. Első felnőtt érmét 2018-ban a berlini Európa-bajnokságon szerezte, egy évre rá világbajnoki bronzérmes lett Dohában. 2022 nyarán a eugenei világbajnokságon túldobta a 80 méteres álomhatárt, és egyéni csúccsal az ötödik helyen végzett.
Nem sokkal később, a müncheni kontinenstornán már a dobogó második fokára állhatott 80,92 méteres új egyéni rekordjával. 2023-ban ő lett a legeredményesebb atléta a hazai rendezésű világbajnokságon. Budapesten több tízezer szurkoló biztatása mellett sikerült háromszor is 80 méter fölött dobnia, s végül bronzérmet szereznie.
2024 is minden bizonnyal emlékezetes marad a számára. A római Európa-bajnokságon 80 méter 49 centiméterre hajította a kalapácsot, és ezzel a dobogó második fokára állhatott. Pályafutása eddigi legnagyobb sikerét a párizsi olimpián aratta, ahol már éremesélyesként számoltak vele. A magyar közönség egyik kedvenceként lépett a dobókörbe, és magabiztos versenyzéssel lett ezüstérmes – éppen a 27. születésnapján.
Olimpiai eredményét a köztársasági elnök Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetéssel ismerte el. A Magyar Atlétikai Szövetség elnöksége pedig a felnőtt férfiak mezőnyében 2024-ben immár hatodszor választotta az Év atlétájának. Halász Bence közben már a 2025-ös szezon újabb kihívásaira, köztük a tokiói világbajnokságra készül. Edzői – Németh Zsolt és Németh László – szerint nem ismer lehetetlent, erős akarattal és tudatosan küzd azért, hogy eddig megszerzett érmeit tovább fényesítse.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
