A délelőtt folyamán jelentették be, hogy a Svéd Királyi Akadémia Juan Manuel Santosnak, Kolumbia elnökének ítélte meg az idei béke Nobel-díjat. Santos valóban rengeteget tett országa békéért, úgy tűnik azonban, hogy eredménytelenül. A hétvégén Kolumbia ugyanis népszavazásban utasította el a szélsőbaloldali FARC terroristacsoporttal kötött békeszerződést.
Announcement of the 2016 #NobelPrize in Peace https://t.co/pMBPquTF3S
— The Nobel Prize (@NobelPrize) 2016. október 7.
Már 52 éve tart az öldöklés
Santosnak hatalmas dolgot sikerült véghez vinnie azzal, hogy aláírták az 52 éves háború lezárását. Kolumbia ugyanis fél évszázada egyet jelent az erőszakkal és az öldökléssel - elég csak arra gondolni, hogy egyedül itt gyilkoltak meg egy focistát egy öngól miatt. De mi is a helyzet pontosan?
A Kolumbiában tartó háborút a szakértők is inkább polgárháborúnak nevezik. Az ország ugyanis a szélsőbaloldali FARC (Fuerzas Armadas Revolucionarias de Colombia - Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők) terroristacsoporttal áll fegyveres konfliktusban. Ezért is datálják a polgárháború kezdetet 1964-re, amikor megalakult a FARC. Ennek ellenére az öldöklés már korábban elkezdődött, mert az Amerika-barát jobboldal és a baloldal folyamatosan ölte egymást. Szó szerint.
Arra, hogy miért húzódott el ez egészen ideáig, egyszerű a válasz. A harc főleg a kokaföldek ellenőrzéséért folyik, a Szovjetunió felbomlása és Kuba gazdasági összeomlása után a FARC számára ugyanis szinte csak a kokain maradt meg, mint pénzbevételi forrás. Emellé beszálltak a harcba még a szélsőjobboldali csoportok és a drogkartellek.
Az 1990-es évek végére azonban már kezdtek belefáradni a háborúba, ezért ekkor már megkezdődtek az első béketárgyalások, természetesen minden eredmény nélkül.
2002-ben aztán Álvaro Uribe lett az elnök, akinek a politikája Amerika-barát és terrorista ellenes volt, így a tárgyalások teljes egészében befejeződtek, helyette a kormány is törvénytelen eszközökkel írtotta a FARC vezetőit. A gazdaság azonban közben megerősödött, majd Uribe is távozott.
Ezután jött Juan Manuel Santos 2010-ben, aki azonnal elkezdett a békén dolgozni, az első béketárgyalásra azonban csak 2012-ben, Kubában került sor, norvég közvetítéssel. A 2016. júniusában aztán eláírták a fegyverszünetről szóló szerződést, majd szeptemberben a békeszerződést. Mindezt 52 év és 267 162 halott után.
A békeszerződés értelmében a FARC véglegesen leteszi a fegyvert, és segít az akna- és kokamentesítésben, cserébe politikai pártként működhetnek tovább, és egy gerilla vagy terrorista sem kerül bíróság elé.
Kolumbia kormánya pedig vállalta, hogy vidékfejlesztési programba kezdenek, hogy a FARC területein is - amik jellemzően Kolumbia legszegényebb részei - fellendüljön a gazdaság.
Évek munkáját dobták kukába a népszavazáson
Santos úgy érezte, hogy a békéről meg kell szavaztatni a népet is, hogy minél nagyobb legitimitást kapjon. Ez azonban nem járt sikerrel.
A szavazásra jogosultak mindössze 37,5 százaléka voksolt, 50,21 százalékuk nemet, 49,79 százalékuk pedig igent mondott a békére. Ez 54 ezer szavazatnyi különbség.
A szakértők szerint a szavazás eredményében több dolog is közrejátszott:
Vasárnap Kolumbiában rossz idő volt, a Karib-tenger partján napok óta tombolt a Matthew hurrikán előszele, aminek köszönhetően rengeteg utat elmosott az eső. Így ezen a területen az emberek többsége egész egyszerűen nem tudott elmenni szavazni.
A kolumbiai kormány ugyan évek óta tárgyalt a békéről, a választók többsége azonban nem tudta, miről is szavaz pontosan. Hiába szólt minden a békéről, az emberek többsége nem tudott hinni a FARC-nak, hiszen már több megállapodástól is visszatáncoltak.
Valamint az sem tett jót a népszerűségnek, hogy a FARC tagjait egy gyilkosságért sem vontak volna felelősségre, hanem hagyták volna őket politizálni.
Még Santos szövetségesei sem támogatták egyöntetűen a békét, Álvaro Uribe pedig egyenesen ellene kampányolt. Uribe ugyanis soha nem hitt a terroristákkal való tárgyalásban.
Ő azonban Kolumbia egyik legnépszerűbb politikusa, hiszen neki köszönhetően lendült fel a gazdaság 2002 és 2010 között. Erre azonban még neki sem volt terve.
Nem tudni még mi lesz
A nemek győzelmére Kolumbia sem volt felkészülve. Sem Santos nem dolgozott ki tervet erre az esetre, sem pedig Uribe, pedig ő emellett kampányolt.
Ha ugyanis a nemmel szavazók kérésének eleget téve felelősségre vonják a FARC tagjait, abban az esetben újra előkerülnek a fegyverek. Így most az egész ország várja a kompromisszumot.
