Két napon keresztül tart a kiárusítás a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban. A földszinti teremben az első nap délelőttjén sokan keresgéltek. Voltak, akik kartondobozba gyűjtötték a számukra kedves könyveket és olyanok is akadtak, akik még így is többször fordultak. Láttunk diákokat, nyugdíjasokat, újságíró kollégát és várandós kismamát is a könyves asztalok körül. A könyveket jellemzően 200 forintért kínálják, de van 100 és 500 forintos kategória is. Az utóbbiba a nagy művészeti, tudományos, vagy ismeretterjesztő albumok tartoznak és az itteni kínálat nagy része pillanatok alatt elkelt.
Mint megtudtuk, második napra, azaz csütörtök reggelre újabb adag könyvvel is feltöltik a kínálatot, azaz aki most indul, annak sem kell kifosztott asztalokkal szembesülnie. A 200 forintért kínált kötetek rendkívül széles merítésből érkeztek. Szépirodalom, filozófia, politika, szakkönyvek, nyelvoktatók, sport, ponyva, zene, életrajzi kötetek - csak egy kis ízelítő a kínálatból. A kiárusítás miértjéről és a könyvekről Pallósiné Dr. Toldi Mártával, a megyei könyvtár igazgatóasszonyával beszélgettünk.
Milyen könyvek kerülnek most kiárusításra?
Olyan dokumentumok, amelyek a gyűjtemény számára már nem szükségesek. Ezek leválogatását különböző szempontok alapján a szakterületi tájékoztató könyvtárosok végezték.
Mi alapján?
Vannak kötetek, amelyekből régebben több példányt vásároltunk, mert akkor magas volt az olvasói érdeklődés ezekre, mára azonban ez alábbhagyott ez a kíváncsiság, ezért nem szükséges ezekből olyan sok példányt raktározni. A művelődéstörténeti, helytörténeti értékkel bíró kötetekből mindenképpen marad a könyvtárban, de például a fizika kultúrtörténetéből sok új kiadás jelent meg, nagyon borsos áron. A legújabb felfedezések a friss kiadásban vannak, de vannak olyanok, akiknek a most kiárusításra kerülő, rövidebb időszakot magába foglaló példány is nagyon hasznos.
A kivonás indoka lehet még a könyvek állapota is. A könyvtár látogatói elvárnak egy olyan esztétikai állapotot, amivel "ágyba is vihetik" a könyvet. Természetesen nem árusítunk most csonka, szétszakadt példányokat, de a papír természetes elhasználódása is eredményez olyan foltokat, elszíneződéseket, amit egy magánember még bőven elvisel a saját gyűjteményében. Ezt a könyvtárak természetes életjelenségének kell tekinteni, hogy ez történik a könyvekkel.
Mire fordítják a kiárusításból befolyt bevételt?
Gyűjteménygyarapításra. Minden évben ezt tettük, de most különösen rá vagyunk utalva erre, mert a költségvetési takarékosság miatt a beszerzési lehetőségeinket is csökkenteni kellett.
Vannak még kötelespéldányok?
A kötelespéldány-rendelet a rendszerváltással megváltozott és most már csak azokból a kötetekből kapunk példányokat, amik megyei vonatkozásúak. A többit meg kellene vásárolni, de ezt már csak komoly szelektálással tudjuk megtenni, válogatunk. Volt idő, amikor azt mondhattuk, hogy szinte a teljes magyar könyvtermés rendelkezésre állt a Berzsenyi Könyvtárban, de mára már nagyon messze vagyunk ettől. A kötelespéldány kiesésével ennek olyan költsége lett, amit lehetetlenség teljesíteni. Eleinte a példányszám csökkentésével "álltunk a gáton", ma már kimaradnak művek. Olvasói érdeklődés esetén az országos dokumentum-ellátási rendszer segítségével egy másik könyvtárból kérjük le a kért kötete. Kis példányszámú mű esetén sajnos komoly várakozási idővel lehet számolni.
Mekkora az érdeklődés a kiárusított kötetekre?
Minden évben nagy. Ebből is látszik, hogy drágulnak a könyvek a kereskedelemben. Meggyőződésünk, hogy a megyében nagy hagyományai vannak a könyvkultúrának, sok a könyvszerető ember, nagy magángyűjtemények vannak és a kiárusított könyvek kb. négyötödét elviszik.
Mi lesz a megmaradó kötetek sorsa?
Újrahasznosított papírként alapanyagai lesznek új könyveknek.
Egy jóslatot hadd kérjünk. Száz év múlva lesz még igény a papíralapú könyvekre? Lesz még, aki könyvet forgat és nem digitális, vagy az akkori kornak megfelelő technikai eszközön tájékozódik?
Rossz helyen teszi fel a kérdést, mert elkötelezett vagyok. Számomra a könyv nem csak a tartalmat jelenti, hanem a megjelenési formát is. Nagyon sok ember dolgozik egy könyvön a szerzőn túl is. A grafikus, aki megtervezi, az illusztrátor, aki kiegészíti a saját képzeletvilágával, a nyomdász, könyvkötő, aki széppé, kínálhatóvá formázza a könyvet. Mint ilyet, én feltétlenül megtartandónak hiszem a könyvet és bízom benne, hogy ez a hordozó megmarad. Az biztos, hogy tartalmi tekintetben sok új lehetőség kínálkozik, gondolok itt például az e-book-ok kölcsönzésére, de az is biztos, hogy az emberi természet ad jövőt a nyomtatott könyvnek, hiszen nem mindenki szeret képernyőn olvasni.
Magyarországon tömeges olvasásról egyetlen időpontban sem beszélhetünk. A Berzsenyi Könyvtárban a legmagasabb olvasó arány a legjobb időszakban a népesség 25-28 százaléka volt. A skandináv államokban 40 százalék használja a könyvtárakat. Most tartósan 18 százalék körül járunk. Nincs okunk azt hinni, hogy eltűnik minden generációból a könyvtárba járók aránya és azt is figyelembe kell venni, hogy nem a 18 százalékot kell tekinteni, hiszen a könyvtári könyveket továbbadják a családban, baráti körben is, így a könyvtári példányok hasznosulásánál számolhatunk dupla százalékkal.
A film és a színház szívhat el olvasókat?
Hiába vannak megfilmesített regények, remek színdarabok, azt a varázst, amit az együttes élmény a könyv olvasásakor nyújt, nem lehet mással pótolni. Ezt nem szabad elfelejteni egy olyan korban, amikor nagyon sok minden, így az emberi kapcsolatok is áttevődnek egy virtuális síkra. Addig, amíg az unokámat az ölembe ültethetem és egy szép képeskönyvről elbeszélgethetek vele, addig nem arra ösztönzöm, hogy töltsünk le egy bármilyen szép elektronikus dokumentumot és nézzük azt a képernyőn, mert akkor köztünk van egy, a könyvnél sokkal ridegebb eszköz. Az is kétségtelen, hogy az e-dokumentumoknak óriási előnyei vannak. Gyorsan kereshetők, továbbíthatók, saját tudományterületekből gyorsan építhető kis házi könyvtár - bár Magyarországon az e-könyvek kereskedelme még nagyon fejletlen. Egy tanárnak is egyszerűbb a képzés során e-dokumentumokat használni.
Mire van igény az elektronikus könyvek piacán?
Meggyőződésünk volt, hogy az elektronikus könyvek a szakkönyvek területén terjednek el leginkább. Ennek ellentmondanak az elmúlt időszakban napvilágot látott tanulmányok. Sok (külföldi) könyvtár vásárolt olyan e-könyvolvasókat, amelyekre folyamatosan lehet rátölteni előfizetési díj fejében az igény szerinti olvasmányokat. A legkeresettebbek a bestsellerek, amelyek a könyvkereskedelemben is a legjobban fogynak és amiket jellemzően egyszer olvas el az ember. A gazdagabb könyvtárak 40-50 e-könyvolvasót is megvesznek és ezeket kölcsönzik. A mi könyvtárunknak egy elektronikus könyvolvasója van, egy zárt kollekcióval. Ezt bemutatópéldánynak használjuk, nem kölcsönözhető. Diáktól a nyugdíjasig sokan érdeklődéssel nézegetik, de jelenleg még az az általános vélemény, hogy a viszonylag kis kijelzőn nem biztos, hogy nagy élmény elolvasni egy hosszabb regényt. Természetesen a technika fejlődik és egyre jobb készülékek jelennek meg a piacon.
Magánszemély adhat-e könyvet a könyvtárnak?
Bár változnak a könyvvásárlási szokások, de még mindig sokan vannak, akik szeretnek saját könyvet olvasni. Ez még olyan kötetekre is érvényes, amit az ember egyszer olvas el és úgy gondolja, többször már nem veszi le a polcáról. Elterjedt gyakorlat, hogy magánemberek megkeresik a könyvtárakat és akár hagyatékot, akár saját könyveket ajánlanak fel adományként. Ilyenkor egy dolgot kérünk, hogy adjanak szabad kezet, hiszen a gyűjteménybe nem tudjuk beépíteni azt, ami amúgy is megvan. A gyűjtemény számára nem szükséges példányokat így használhatjuk ajándékozásra, továbbadhatjuk más könyvtárnak, vagy szociális intézménynek, esetleg a kiárusításon bevételhez juthatunk belőle. Ezeket az ajándékokat hálás köszönettel fogadjuk, mert rá vagyunk szorulva.
Az elmúlt hetekben kaptam egy emailt egy szombathelyi származású, Amerikában élő orvosprofesszor asszonytól. Felajánlotta az angol nyelvű könyveit és lemezeit, amit a család "kinőtt". Nem gondolta, mennyire nehéz Szombathelyre juttatni ezt a küldeményt, de végül szerencsésen megérkezett a zsákos könyvcsomag. Ennek egy részét be tudtuk építeni a gyűjteménybe, de pl. a Harry Potter angol változata már nekünk is megvolt, ezt ajándékozásra fordítjuk. Azt hiszem nagyon fog neki örülni az az angolul tanuló fiatal, aki megkapja. CD-k is voltak a csomagban és érdekes volt követni ezek életútját. A hölgy biztosan ragaszkodhatott a magyarságához, mert magyar népdalgyűjtemények, a hazai zeneszerzők nagyjai, híres koncertek is szerepeltek a lemezeken. Olyan kiadványt is kaptunk, ami a látókörünkben sem volt eddig, pl. Paul McCartney gyűjteményes lemez, ami hamarosan szintén bekerül a gyűjteménybe és kölcsönözhető lesz.
