Népszerűek a neten a valósnak tűnő faliújság kiírások (a többségük kreálmány), az iskolai dolgozatok (amiben a gyerekek frappáns választ adnak a dolgozat kérdéseire, de ezek többsége is kamu) és az utcákon fotózott, kárörvendésre okot adó ragaszok.
Az illusztrációnak beszúrt kép QR-kódját biztosan sokan megpróbálták leolvasni, hogy megismerhessék Zoli k*rváját, vagy éppen Zolit, de helyette egy vállalkozás honlapján landoltak, bedőlve a reklámnak.
És még ők jártak jól, mert akár egy ablak is felbukkanhatott volna, ami valamilyen nyelven kérdez valamit, a felhasználó meg jellemzően találomra rábök egy gombra. A digitális kártevő pedig köszöni szépen a jóváhagyást, már el is kezdi az áldásos tevékenységét.
A közelmúltban egy olvasónk kért segítséget, akinek a számítógépét annak ellenére fertőzte meg egy rosszindulatú kártevő, hogy a gépre a fia korábban komoly, fizetős biztonsági szoftvert telepített. Kiderült, hogy a program többször jelezte is a veszélyt, azonban a gép előtt ülő felhasználó mindig a kisbetűvel kiírt "Megértettem a kockázatot és ennek ellenére megnyitom a hivatkozást" szövegre kattintott a vészjóslóan piros figyelmeztető ablakban. Egyszerűen azért, mert kíváncsi volt a link mögötti tartalomra. Ezután a gép "kérdezett valamit" (a felhasználó nem olvasta el), amire a felhasználó "nyomott valamit" (nem olvasta el, hogy mit) és a bajok ezután kezdődtek.
A tanácsunk: senki nem veszít semmit azzal, ha nem látogat el utcán talált csalogató hivatkozásra, vagy ha nem csatlakoztat ismeretlen pendrive-ot, memóriakártyát a számítógépébe, telefonjába. A nyereség esélye ugyanannyi, mint ha valaki egy ismeretlen helyen, koszos, bűzlő helyiségben talál egy lyukat a falon, ami mögül ipari darálógép hangja zakatol és az "INGYEN SZEX" felirat csábításának engedve bedugja valamelyik testrészét a lyukba. Lehet, hogy jó lesz, de azért érdemes mérlegelni...
