Soha nem felejtem el azt az esetet, ami Rádóckölked és Kisunyom között történt. Ahogyan elhagyjuk Rádóckölkedet, egy egészen enyhe kanyarban, a jobb oldalon állt vagy 10-15, 60 centi átmérőjű, irdatlan magas nemes nyárfa. Láttam, hogy itt csinálni kell valamit, mert ez borzalmas.
Elkezdték a fák kitermelését, a fatörzseket már elszállította a vállalkozó, de a levágott összes faág ott volt még, ezeket farakásokba rakták az út mellett olyan területen, ahol nem veszélyes a közlekedésre. Aztán egy kora reggelen arra jött egy fiatal nő autóval, kisodródott, és a szó szoros értelmében belezúgott az irdatlan nagy ágkupacba.
Nehéz volt onnan kiszedni az autót és őt is. de a lényeg, hogy komolyabb sérülés nélkül megúszta. Ha akkor ott állnak még azok a hatalmas fák, hát, nem tudom, mi lett volna a vége.
A szombathelyi Mészáros Béla 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő volt az akkor még létező, vasi 5-ös körzetben, később tíz évig, 2001. júliusától 2010. decemberéig dolgozott erdésztechnikusként a Magyar Közútnál. Ő volt az, aki eldöntötte, melyik fákat kell kivágni, a tíz év alatt több ezer köbméternyi fát vágtak ki Hova tűnnek az út menti fák? 2008. February 28. 11:10 a megyében. Vele beszélgettünk.
Mi volt a pontos feladata a Közútnál?
Minden út melletti közúti fásítás, cserjésítés, hővédő erdősávok és a Közút által kezelt erdőtervezett erdőterületek hozzám tartoztak. Tehát az útmenti fák, a gyep, a rézsük, a padka, az árkok.
Az úttest mellett mekkora terület tartozik a Közúthoz?
A burkolat szélétől van először a padka, ami általában szilárdabb anyagból van, kavicsozott, vagy döngölt anyagból, aztán a rézsű, majd az árok, a külső rézsű, vagyis az árok túlsó oldala. Utána van még egy szűk terület, ennek szélessége utanként változik. De a Közút nyilvántartásában pontosan megvan, hogy mekkora terület tartozik hozzájuk.
Ez azért fontos, mert ha kidől egy fa az út mellett, és nem a Közút területén állt, akkor a következményekért nem viseli a felelősséget. Igaz, régebben volt egy szabály, ha az út szélén erdő van, akkor húsz méter mélységig beleszólási joga van a Közútnak. Felszólíthatja a tulajdonost, hogy termeljen ki egy, a közúti közlekedésre veszélyes fát, vagy vágjon le egy száraz ágat.
Ezen kívül az új utak építésénél is fontos volt a munkám, például a Szombathely és a bucsui határátkelőhely közti 89-es főút teljes növénytelepítése hozzám tartozott.
Korábban azt mondta, hogy a munkaideje nagy részében az utakat járta. Erre miért volt szükség?
Amikor elkezdtem 2001-ben a Közútnál dolgozni, az akkori igazgatóm szólt, hogy járjam be a teljes úthálózatot. Ez annyit jelentett, hogy a cégautóval a megye összes útját be kellett járnom, és fel kellett térképeznem az útmenti problémás fákat. Ült mellettem egy kolléga, aki jegyzetelt, és így kialakult egy részletes képünk.
Tudtam, hogy hol és milyen sürgősen kell fákat kitermelni, aztán ezt a munkát általában ősszel és télen végeztük el.
Igaz, hogy abban az időben sokkal több volt a balesetveszélyes terület?
Igen, az én szakmai véleményem sokakat meg is lepett. Mert miután elkészült a részletes képünk, mondtam, hogy a megyében több ezer köbméter fát kell kitermelni. Ráadásul a hálózatot évente bejártuk, és minden alkalommal találtunk problémákat.
Mitől lesz veszélyes egy fa?
Sok fa volt, ami már elérte a biológiai fejlettségének a felső határát, és ezek nem voltak már olyan állékonyak, vitálisak mint 20-30 évvel ezelőtt. A kollégák is meglepődtek, milyen sok volt ezekből. Ezek a nagy növésű fák jellemzően az árkok túloldalán, de még a Közút területén álltak.
Az is fontos szempont, hogy napról napra nő a forgalmi terhelés. Az utak állapotához és mérethez képest túl vannak terhelve. Régen Magyarországon az volt szokás, hogy az utak mentén gyümölcsfákat ültettek, amelyek elég dekoratívak is voltak.
Igen ám, de abban az időben egy nap alatt elment mellettük 15-20 jármű. Most meg elmegy két-háromezer, teljesen más a kép. Akkor még nem voltak olyan halálos balesetek, amikor kisodródott egy autó és az út mellett álló fának ütközött. Az autók sebessége is a mostani töredéke volt, és jóval kevesebb volt az autó is. A 40-es, 50-es években lovaskocsikkal vitték a városi piacra a terményt a faluból, nem autóval.
Ma meg 90-100-zal száguldanak az autók, ha nem gyorsabban. Ha egy ilyen gyors autó elhagyja a szilárd burkolatú útpályát, és ott állnak egymás mellett öt méterre a nagyméretű fák, hát, nem sok esélye marad az autósnak, akár hibás volt a kisodródásban, akár nem.
Azért a fakivágások ellen mindig van tiltakozás, tiltakoznak a környezetvédők, vagy a közelben lakók.
Ha valaki szereti a fát, szereti az erdőt, az az erdész. Ennek a szakmának a csúcsa és szépsége, ha erdőt nevelhetek. Ugyanakkor minden fa életében eljön a pillanat, amikor eléri azt a fejlődési határt, amikor nincs értelme továbbra is megtartani. A gazdasági erdőkben azok a fák, amelyek elérték a fejlődési határukat, részben értéküket vesztik.
Például síkvidéki erdőben egy tölgyfát egy bizonyos kor felett nem szabad fenntartani. Mert elkezd korhadni, száradni, megáll a növekedése, a hízása, károsodik, majd egy idő után kidől. Erdőben ennek maximum szakmai, gazdasági kára van, de az utak mentén más a helyzet, ott komoly problémákat is okozhat. Nagyon kellett erre figyelni, a szakmai tapasztalat pont erre volt jó, ha az ember látta, hogy ennek a fának öt év múlva vége, akkor ki kell termelni, nem érdemes húzni az időt.
Volt olyan helyszín, ahol látszott, hogy előbb-utóbb halálos baleset történik ott?
Abszolút, persze. Például Szombathely és Körmend között, a 86-os úton. Annak egy szakaszán rengeteg nemes nyárfa volt az út mellett. Láttam, hogy itt komolyan bele kell nyúlni, ezeket a fákat ki kell termelni, hiszen eleve annak sem volt értelme, hogy húsz fa állt közel egymáshoz. Az nem megoldás, ha néhányat meghagyunk, az egészet ki kell termelni, és meg is tettük.
Igen, voltak olyan balesetek, amikor áldottam az istent, hogy korábban rendbe raktuk az út szélét, de sajnos, olyanok is voltak, amikor későn érkeztünk oda.
Sikerült a tíz év alatt rendbe rakni a kijelölt területeket?
Nagyon pontos számot nem tudok mondani, de több ezer köbméter fát termeltettünk ki eben az időben. Egyébként nem kevés vitánk volt a helyiekkel, a környezetvédőkkel, a sajtóval. Többször is megjelentek a munka helyszínén, azt követelve, hogy állítsuk le a kitermelést. Ki kellett mennem és szakmai érvekkel kellett igazolnom a fakivágás fontosságát. Voltak viták, de aztán mindig rendeződtek.
Szerintem alapvetően sikerült, de ma is vannak elvégzendő munkák, amire nekem már a nyugdíj miatt nem volt időm, például Gércétől a megyehatárig a 84-es főút mellett. De összességében azt mondhatom, hogy a rám szabott munkát a legjobb szakmai tudásom szerint elvégeztem.
16 éve nyugdíjban van már. Történt azóta szemléletváltás a szakmában?
Amit most látok, az lehet kritika is a Közút mai országos vezetése felé. Úgy látom, hogy ezen ügyek kezelése rossz irányba változott. Amikor még dolgoztam, a fakitermelés komoly szakmai felkészültséget igénylő munka volt, amire tapasztalat vállalkozókat kértünk fel. Nagyon sok esetben kritikus területeket dolgoztunk, magam végig ott voltam a kitermelés, az anyagelszállítása során, nagyon vigyázni kellett, a forgalomirányítást is meg kellett szerveznie a munkát végző vállalkozónak.
Nyugdíjazásom után értesültem róla, hogy a fakitermelést a Közút fizikai állományával végeztetik el, azokkal, akiknek van erre jogosultságuk. Ami nem jó irány, hiszen korábban minden, a munkához tartozó feladat, a forgalomirányítás, a szállítás, a vágástéri hulladék takarítása a vállalkozó feladata volt. Erre voltak becsületes, felkészült csapatok, aztán ezt a lehetőséget később elvették tőlük.
Hogyan figyelmeztették a fakitermelésre az érintetteket?
Az akkori megyei lapon keresztül hívtuk fel a figyelmet a forgalomkorlátozásra, és persze a területileg illetékes önkormányzatokat is értesítettük. És persze a hatóságoknak, a rendőrségnek, a tűzoltóságnak is tudniuk kellett, ha ilyen munka zajlott.
Nem volt könnyű munka, volt is zúgolódás, az ideiglenes útlezárások miatt, de lehetetlen forgalom mellett kivágni egy – mondjuk – 25 méter magas, 40 centi átmérőjű tölgyet. Bármilyen jól képzett fakitermelő csinálta, egy szél bármikor megdönthette, és máris az ellenkező irányba dőlt. Nem lehetett játszani, nagyon komoly munka volt.
Körmenden a 86-os régi, városon átmenő szakasza mellett óriási, 150-160 éves tölgyek álltak. Az idő múlásával már nem voltak olyan egészségesek, ágak törtek le, hatalmas és széles koronát növesztettek, és eljött az idő, amikor bele kellett nyúlnunk, mielőtt komolyabb baj lesz. Amikor a Közút közölte az önkormányzattal, hogy ki akarja termelni ezeket a fákat, lett hatalmas felzúdulás, ráadásul az önkormányzat korábban helyileg védetté nyilvánította a fasort.
Aztán egyszer csak történt egy nagy baleset, kidőlt az egyik fa, és éppen rá egy autóra. de szerencse is volt a dologban, mert az autó elejére dőlt rá a faág, az autóban utazó idős házaspár komolyabb sérülés nélkül megúszta. De ha a faág 20 centivel arrébb csapódik be, az utastérre, akkor azt teljesen összenyomja.
Ezek után hozzájárultak, hogy megvizsgáltassuk a fákat, egyenként készítettünk róluk jelentést, bizony, sok fánál már elkezdődött a törzs belső rothadása. Nekiálltunk kitermelni őket, óriási munka volt, mert nem lehetett kidönteni, emelőkosárral, gyakorlatilag lábon daraboltuk fel a fákat. Az kemény munka volt.
Nemrég valahol azt olvastam, hogy Magyarországnak a szükségesnél sűrűbb az úthálózata, és ezért kevesebb hely marad a természetnek.
Az relatív, hogy mennyire sűrű az úthálózat. Vannak olyan megyék, ahol nem három kilométerre vannak a települések egymástól, mint itt, hanem 23 vagy 15 kilométerre. Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye is sűrűn lakott, rengeteg a település. A Vas megyei, régi 5-ös választókerületben, ahol képviselő voltam, 78 település volt. És a falvakat csak utakon lehet megközelíteni, kötélhágcsón nem. Azért sűrű az úthálózat, mert sok települést kell összekötnie.
Hogyan látja, jelenleg rendben vannak az utak Vas megyében?
Amikor én eljöttem a Közúttól, felvettek a helyemre egy fiatal kollégát, de ő csak egy évig maradt. Úgy tudom, most nincs erdész végzettségű munkatársa a Közútnak a megyében, ami, sajnos, látszik is. Sok az állva hagyott száraz fa az utak mellett, ami nem csak veszélyes, de esztétikailag sem kedvező. Ahogy már mondtam, a fakitermelést ma már nem lehet külsősökkel elvégeztetni.
A saját embereik kivágták a fákat, aztán behordták az üzemmérnökségekre, ahol aztán komoly áron a dolgozóknak akarták eladni. Persze, azon az áron senkinek nem kellett, tudomásom szerint több száz köbméter korhadt el az üzemmérnökségek területén.
De a kérdésre az is válasz, hogy meg kell nézni az útburkolatokat is. Borzalmas, ahogyan kinéz az úthálózat, már a burkolat fenntartásában, javításában, építésében is rengeteg hiányt látok, és akkor még nem beszéltünk az út menti faállomány mai minőségéről.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
