Ipari hó lepte el az Északi-középhegység több települését is, számol be róla az RTL Klub Híradója. A legtöbb Kazincbarcikán esett, ott körülbelül nyolc centiméter. A családok ezt ki is használták, aki tehette délelőtt a belvárosban szánkózott. Az ipari hó ködös, párás időben alakulhat ki, jellemzően gyárak környékén. Azt mondják, nem károsabb, mint az ipari térség levegője.
A borsodi tájat fehérbe burkoló csapadék nem azért különleges, mert januárban esik, hanem azért, mert az úgynevezett ipari havazás eredménye. A küllemében és állagában is a természetes téli csapadékot idéző hó kizárólag az erősen iparosodott régiókban fordul elő. – tudjuk meg a quibit.hu honlapról.
A jelenség akkor fordul elő, amikor a talajszint fölött megülepedett hideg levegőt konzerválja a fölé áramló melegebb levegő, az így kialakuló inverzió meggátolja a függőleges mozgásokat. A telített, gyakran sűrű, ködös, fagyos levegő keveredik a gyárterületekről kiáramló szintén telített levegővel, és egy-kétszáz méteres magasságban beindul a felhőképződés. A felhőkben az ipari üzemek légszennyező anyagai szolgálnak kondenzációs magvakként, ezekre az aeroszol, illetve jellemzően ammónium-szulfát részecskékre csapódik ki a víz, amely télen hókristállyá fagyva éri el a talajt.
A gyárkémény-effektusnak is nevezett jelenség a késő őszi, vagy enyhébb téli hőmérsékleteknél sűrű szitáló eső formájában érkezhet – hidegebb időben általában hódarára jellemző, apró, de rendkívül sűrűn eső szemekben, ritkábban 1-2 milliméteres pehelyformában. A szakirodalom szerint az ipari hó akár több centiméteres takarót is képezhet a nagyobb ipari létesítmények több tíz kilométeres körzetében. Szombathelyiként feltehetjük a kérdést, szeretnénk-e ilyen havat, illetve azt is meg kell állapítanunk, hogy a sokat átkozott Falco gyár szennyezése még ehhez sem elég. Bár lehet, így a jobb.
