A Publikus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából egy év után ismét megvizsgálta a magyarok menekültekhez való viszonyulását, és azt találta, hogy egyre nő az idegenellenesség. Az októberi népszavazáson viszont a választópolgárok felére számíthat a kormány.
Az egy évvel ezelőtt mért adatokhoz képest érdemben növekedtek a menekültekkel szemben ellenérzések. Most a megkérdezettek többsége (50 százalék, 44 ellenében) nem gondolja úgy, hogy a menekülteket emberségesebben kellene kezelni, és kétharmad (63 százalék) szerint nem kötelességünk segíteni rajtuk. Az MSZP szavazók (70 százalék), a bizonytalanok (50 százalék), a diplomások (61 százalék) és a fővárosiak (51 százalék) körében többségben vannak azok akik szerint emberségesebben kellene kezelni a menekülteket, és ugyanezen csoportok körében többen vannak azok akik szerint kötelességünk segíteni a menekülteken.
Azonosítható egy kétharmados (67 százalék) menekültellenes csoport, és elmondható, hogy csupán minden ötödik megkérdezett (18 százalék) szolidáris a menekültekkel. Minden társadalmi csoportban többségben vannak a menekültellenesek, leginkább az MSZP szavazók (37 százalék), és a bizonytalanok (23 százalék), valamint a diplomások (40 százalék) és a fővárosiak (28 százalék), akik körében az átlagosnak nagyobb menekültekkel szolidárisak aránya.
A népszavazás fontossága azonban megkérdőjeleződik. Kétharmad (68 százalék) szerint semmiképp nem lesz kényszerbetelepítés, mert az embereket nem lehet kényszeríteni arra, hogy oda költözzenek ahova nem akarnak. A válaszadók több mint fele (52 százalék) szerint az ügy népszavazás nélkül is megoldható, így felesleges erre költeni, és közel kétharmad (57 százalék) szerint a kormány az emberek félelmeire építve beszél a menekültügyről.
Azonban a Fidesz szavazók körében enyhe többségben vannak azok, akik szerint a népszavazás szükséges a kényszerbetelepítés megakadályozásához (54 százalék) és szintén csak a Fidesz szavazók körében van többsége annak a nézetnek, hogy a kormány nem az emberek félelmeire építve beszél a menekültkérdésről (52 százalék).
Tíz megkérdezettből hat (60 százalék) egyetért azzal, hogy a letelepedési kötvények példája is jól mutatja, hogy a kormány valódi szándéka nem a külföldiek betelepedésének a megakadályozása. Ezt minden vizsgált társadalmi csoport így gondolja, leginkább a Jobbik (73 százalék) szavazók és a szakmunkás végzettségűek (67 százalék).
Miközben az idegenellenesség növekszik, a népszavazás értelme megkérdőjeleződik. Így az elmúlt időszak intenzív kampánya következében érdemben nem változott a részvételi arány. A kvótanépszavazáson a megkérdezettek (53 százalék) fele ígéri biztosra a részvételét - egy hónappal ezelőtt mérthez képest ez hibahatáron belül változott, akkor 50 százalék volt.
Legaktívabbnak a Fidesz (73 százalék) és Jobbik (57 százalék) tűnnek, míg legkevésbé a bizonytalanok (44 százalék) és az MSZP szavazók (31 százalék) ígérik biztosra a részvételüket október 2-án.
A népszavazáson - ha végül elmegy - az összes megkérdezett kétharmada (67 százalék) a kvóták ellen, míg mellette minden hetedik (15 százalék) ember tervez szavazni - ehhez hasonló a még bizonytalanok (18 százalék) aránya is. Érdemben ez az eredmény sem változott az elmúlt egy hónapban. Leginkább a Fidesz (89 százalék) és a Jobbik (88 százalék) szavazói támogatják a kormány álláspontját.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2016. augusztus 15-22 között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2011 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét.
Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.