Hiába kapcsol be rendesen a villanybojler, mégis egyre tovább kell várni a meleg vízre? A lassabb felfűtés mögött állhat egyszerű beállítási eltérés, vízkövesedés vagy akár alkatrészhiba is. Mutatjuk, miből deríthető ki, mi okozza a problémát, és mikor érdemes szakemberhez fordulni. Hiába kapcsol be rendesen a villanybojler, mégis egyre tovább kell várni a meleg vízre? A lassabb felfűtés mögött állhat egyszerű beállítási eltérés, vízkövesedés vagy akár alkatrészhiba is. Mutatjuk, miből deríthető ki, mi okozza a problémát, és mikor érdemes szakemberhez fordulni.
Mennyi idő alatt kell felmelegednie egy villanybojlernek?
Nincs minden villanybojlerre érvényes, „normális” felfűtési idő. Az, hogy mennyi idő alatt éri el a víz a beállított hőmérsékletet, elsősorban a tartály méretétől, a fűtőelem teljesítményétől, a bejövő víz hőmérsékletétől és a beállított célhőmérséklettől függ. Emiatt egy nagyobb, 100–120 literes bojlernél önmagában a többórás felfűtés sem feltétlenül jelent problémát.
A felfűtési idő megközelítőleg ki is számítható:
felfűtési idő (óra) ≈ 0,001163 × vízmennyiség (liter) × hőmérséklet-emelkedés (°C) / fűtőteljesítmény (kW) Egy 120 literes, 1,8 kW-os bojlernél például, ha a vizet 15 °C-ról 65 °C-ra kell felmelegíteni, akkor a hőmérséklet- különbség 50 °C:
t ≈ (0,001163 × 120 × 50) / 1,8 ≈ 3,9 óra.
Vagyis elméletben körülbelül 3 óra 50 perc szükséges a teljes vízmennyiség felmelegítéséhez. A tényleges felfűtési idő ennél valamivel hosszabb lehet a készülék kialakítása és a működés közbeni hőveszteségek miatt. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük, hogy a fenti egyenlettel számolva a legelterjedtebb tartályméreteknél körülbelül milyen felfűtési idővel lehet számolni 15 °C-ról 65 °C-ra történő teljes felfűtés esetén:
A táblázat gyártói felfűtési adatokon alapul, 15 °C-os víz 65 °C-ra történő melegítésére. Más teljesítményű vagy kialakítású villanybojlereknél az idő ettől eltérhet.
A táblázatból is látható, hogy önmagában a többórás felfűtés nem jelent hibát. Egy 120 literes készüléknél például a négy óra feletti idő is lehet teljesen normális. Ezért érdemes elsőként a saját villanybojlerünk műszaki adatlapján ellenőrizni a gyári felfűtési időt.
Miért melegít a korábbinál lassabban a villanybojler?
Lassabb melegítést tapasztalva még nem kell egyből a cserén gondolkodni. Van, amit a beállítások egyszerű újrakalibrálásával orvosolni lehet, de egy szokványos karbantartás is megoldás lehet.
Meghibásodott vagy pontatlanul működik a termosztát
A lassabbnak érzékelt felfűtés hátterében a termosztát hibája vagy pontatlan működése is állhat. Ez az alkatrész érzékeli a víz hőmérsékletét, és ennek alapján kapcsolja be vagy ki a fűtőelemet. Ha például a termosztát a ténylegesnél magasabbnak érzékeli a víz hőmérsékletét, a fűtést később indíthatja el, vagy a szükségesnél korábban leállíthatja. Emiatt tovább tarthat, mire ismét megfelelő hőmérsékletű meleg víz áll rendelkezésre. Termosztáthibára utalhat az is, ha a víz a megszokottnál hidegebb vagy melegebb, illetve a hőmérséklete feltűnően ingadozik. Ilyenkor tehát nem feltétlenül maga a fűtőelem melegít lassabban: a probléma abból adódhat, hogy a termosztát nem megfelelő időpontban kapcsolja a fűtést. A pontos hibát szakember tudja műszeres vizsgálattal megállapítani.
Megnövekedett a háztartás melegvíz-igénye
A bojler akkor is lassabbnak tűnhet, ha valójában ugyanúgy működik, mint korábban, csak több meleg vizet használunk el két felfűtési ciklus között. Ilyen változást okozhat például, ha többen költöznek a háztartásba, egymás után többen zuhanyoznak, vagy a korábbi szokásokkal ellentétben zuhanyzás helyett rendszeresen kádban fürdünk.
Minél több meleg vizet engedünk ki a tartályból, annál több hideg víz kerül a helyére, amit a bojlernek ismét fel kell melegítenie. Emiatt hosszabb idő telhet el addig, amíg újra rendelkezésre áll a teljes melegvíz-készlet. Érdemes tehát azt is végiggondolni, hogy azonos használat mellett lett-e lassabb a felfűtés, vagy közben maga a melegvíz-fogyasztás változott meg. Ha korábban a bojler azonos célhőmérsékletre gyorsabban melegítette fel a vizet, és a jelenlegi időigényt a használati igények sem indokolják, már érdemes komolyabb problémákra gyanakodni.
Vízkő rakódott a fűtőelemre
A vezetékes vízben természetes módon vannak jelen olyan ásványi anyagok, amelyek a melegítés hatására leülepednek a villanybojler belső részein. Ez sajnos elkerülhetetlen, azonban lassítható folyamat. Minél magasabb hőmérsékleten működik a bojler, annál gyorsabb ütemben képződhet vízkő a magas hőmérsékletű felületeken. Ezért értelemszerűen a fűtőszák a bojler a vízkőnek leginkább kitett eleme. A fűtőelem hatékonyságát jelentősen lerontja a vízkő jelenléte, hiszen a bojler ilyenkor csak egy plusz rétegen keresztül tudja felmelegíteni a vizet. Ezt sokszor csak magasabb hőmérséklettel tudja kompenzálni a berendezés, ami viszont energiatöbbletet igényel.
Milyen tünetek erősítik a vízkő gyanúját?
A meghosszabbodott felfűtési időn túl a korábban nem hallott pattogó, sistergő vagy zúgó hang beszédes jel lehet. Ha a lakóövezetünkben kifejezetten kemény a víz, szintén okkal gyanakodhatunk vízkő jelenlétére. Ez még inkább így van akkor, ha a bojler karbantartására sem került sor jóideje. Fontos ugyanakkor, hogy a vízkő folyamatosan rakódik le a fűtőelemre, következésképp a felfűtési idő is csak lassan, fokozatosan romlik le a hatására. Ha hirtelen tapasztalunk hatékonyságromlást, az sokkal inkább utalhat arra, hogy maga a fűtőszál hibásodhatott meg.
Nem működik megfelelően a fűtőelem
A fűtőtest vagy fűtőszál meghibásodására a felfűtési idő hirtelen megnövekedése mellett a legbiztosabban az utal, ha a bojler bekapcsolásakor (vagy a vezérelt áram megérkezésekor) azonnal lekapcsol a kismegszakító vagy leold a FI-relé (életvédelmi relé). A meghibásodást ugyanakkor egészen biztosan csak szakember állapíthatja meg. Laikusként semmiképp ne álljunk neki a bojler szétszerelésének, hiszen a víz és az áram találkozása komoly veszélyforrás!
Mikor elég a vízkőtelenítés, és mikor kell fűtőszálat vagy bojlert cserélni?
Ha sikerült leszűkíteni a probléma lehetséges okát, a következő kérdés az, hogy karbantartás, alkatrészcsere vagy a teljes bojler cseréje jelenti-e a megfelelő megoldást. Ezt elsősorban a készülék műszaki állapota és a feltárt hiba típusa alapján érdemes eldönteni.
Mikor lehet elegendő a vízkőtelenítés?
Ha a bojler alapvetően megfelelően működik, de a felfűtési teljesítménye az évek során fokozatosan romlott, és a vizsgálat során jelentős vízkőlerakódás derül ki, önmagában a vízkőtelenítés és az általános karbantartás is elegendő lehet. A karbantartás ugyanakkor jó alkalom arra is, hogy szakember ellenőrizze:
Így nemcsak a lerakódások távolíthatók el, hanem az esetlegesen kialakuló hibák is időben felismerhetők.
Mikor szükséges a fűtőelem cseréje?
A fűtőelemet nem kell automatikusan lecserélni azért, mert vízköves. Ha tisztítás után továbbra is használható és a műszeres vizsgálat alapján megfelelően működik, nincs feltétlenül szükség új alkatrészre. Fűtőelem-csere akkor indokolt, ha a szakember műszeres vizsgálattal állapítja meg a végleges meghibásodást.
Mikor érdemes inkább a teljes bojlert lecserélni?
Nem minden meghibásodás indokol új készüléket. A termosztát, a fűtőelem, a tömítések és több más alkatrész általában külön is javítható vagy cserélhető. A teljes bojler cseréje elsősorban akkor kerülhet szóba, ha:
Vagyis nem önmagában a bojler életkora dönti el, hogy javítani vagy cserélni érdemes-e. Egy jó állapotú tartállyal rendelkező készüléknél egy hibás alkatrész cseréje még hosszú időre megoldhatja a problémát, míg egy korrodált vagy szivárgó tartálynál már indokoltabb lehet a teljes készülék cseréje.
