Január közepén terjesztette be rövid törvénymódosító indítványt Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. A módosítás tulajdonképpen nagyon rövid, a megújuló energiát termelő erőművek esetében csökkenteni akarja az ún. kötelező átvételi árat, így ezek az erőművek jóval kevesebbet kapnának az általuk termelt áramért. A módosításnak van még egy érdekes pontja, miszerint csak a 8 centiméter átmérőnél vékonyabb fa lehet biomassza, tehát az erőművek csak ilyen vékony ágakat tüzelhetnének el.
Lerombolja az egész iparágat
A törvényjavaslat óriási felháborodást okozott a szakmában, még ha nem is volt különösebb sajtóvisszhangja. Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke az MTI-nek azt mondta, a módosítás szakmailag előkészítetlen, megalapozatlan, ellenkezik a magyar nemzeti érdekekkel és ellentétes más országok bevált gyakorlatával, ráadásul szembemegy az Új Széchenyi-tervben és a 2020-ig szóló Megújuló Nemzeti Cselekvési Tervben foglaltakkal.
Mivel a fogalmazás meglehetősen homályos, megkerestük Pusztai Péter szakértőt, aki jelenleg egy nagyobb megyei beruházáson is dolgozik. Pusztai sokkal indulatosabban fogalmazott. Azt mondta, nem akarja politikai síkra terelni az ügyet, hiszen nagyra becsüli a Nemzeti Erőforrás Fejlesztési Minisztérium, és különösen Bencsik János energiaügyi államtitkár erőfeszítéseit, amellyel a megújuló energia iparág középtávú fejlesztését célozzák.
Kijelentette, Lázár János javaslata átgondolatlan, összeegyeztethetetlen az európai normákkal és irányelvekkel, és károkat okoz a magyar gazdaságnak. Indulatosan tette hozzá, hogy a kormány által ígért söralátét méretű adóbevallás mellett megtanulhatjuk a WC-papír szelvény méretű törvénymódosítási javaslat fogalmát, amely egy egész iparágat rombol le.
Nem kell védeni a magyar erdőket
Lázár javaslata ugyanis megváltoztatná a biomassza fogalmát úgy, hogy a biomassza erőművek ne használhassanak fel 8 cm-nél vastagabb fát energiatermelésre. Pusztai szerint ez Lázár teljes szakmai analfabetizmusát tükrözi. A biomassza erőművek a leggyengébb minőségű fát használják elektromos áram termelésére, mivel ez a legolcsóbb. És nem faágakat tüzelnek el, hanem fahasábokat, faágakkal nem lehet egy erőművet működtetni.
A szakértő az mondja, talán érthető lenne, ha Lázár a magyar erdőket akarná védeni, de ha megkérdezte volna a szakembereket, akkor tudná, hogy a magyar erdők nincsenek veszélyben. Az érvényes erdőgazdálkodási törvény ugyanis rendkívül szigorúan szabályozza a felhasználható mennyiséget. Ráadásul az elmúlt 50 év erdőtelepítési programjának köszönhetően megduplázódott a magyar erdőterület.
Ma az országban évente 13 millió köbméter növendékfa keletkezik, és ennél kevesebbet, olyan hétmillió köbmétert vágnak ki, vagyis a jelenleginél többet is fel lehetne használni. Eközben csak az osztrák határon több mint száz kamion hagyja el az országot, amelyek magyar fát szállítanak. Pusztai Péter szerint Lázár erdővédelmi harcának az lesz a következménye, hogy a magyar fát exportálni fogják, külföldön használják fel, ott jönnek létre új munkahelyek és ott fognak adót fizetni. Tehát nem az erdőket védi, hanem a faexportot támogatja a javaslat, egyúttal fejleszti a környező országok zöldgazdaságát.
Büntet majd az Unió
Eközben hazánkban több ezer ember válik munkanélkülivé, és az elmaradt beruházások miatt több tízezer munkahely nem jön létre. A szakértő azt mondja, próbálja nem komolyan venni a javaslatot, hiszen elképzelhetetlennek tartja, hogy egy ország ekkora baromságot csináljon. De – mint mondja – megrémíti a valóság, hogy a javaslat a parlament elé kerülhet.
Lázár János módosító javaslatának másik része csökkenteni akarja a megújuló energiákból származó áram kötelező átvételi árát. Miközben egész Európa az ellenkező irányba halad, és teszi ezt annak a pártnak a vezető személyiségeként, amely éveken át hangoztatta, hogy a megújuló energia a kitörési pont, és a zöldgazdaság fejlesztése érdekében mindent megtesz, ha hatalomra kerül – hangsúlyozta Pusztai.
Hozzátette, az EU direktívája előírja minden tagállamnak, hogy 2020-ig mekkora arányt kell elérniük a megújuló energiáknak a nemzeti energiatermelés egészében. Magyarország esetében ez 13 százalék, és komoly bírságra kell számítani, ha ezt nem sikerül teljesíteni. Márpedig csakis akkor sikerül, ha nagy biomassza beruházások valósulnak meg.
Talán nem tépik ízekre…
A szakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a frakcióvezető már eddig is hatalmas károkat okozott. Azért, mert elriasztja a befektetőket és a finanszírozókat, így a tervezett fejlesztések nem nálunk, hanem esetleg a szomszédos országokban valósulnak meg, ott teremtenek munkahelyeket, ott fognak adózni. Ráadásul a kinti erőművek magyar fát használnak majd fel.
Pusztai szerint Lázár biztosan tudja, hogy elkészült a Nemzeti Cselekvési Terv, amely több száz oldalon tárgyalja a megújuló energiák fejlesztésének lehetőségeit. A tanulmány most éppen szakmai egyeztetésen van, és eközben nyújtja be Lázár János azt a javaslatot, amely ellene megy a szakmai anyagban foglaltaknak. Veszélyeztetve ezzel a szakemberek több hónapos munkáját, több tízezer munkahelyet és sokmilliárdnyi beruházást.
A szakértő kijelentette, az lenne a megoldás, ha Lázár visszavonná javaslatát, amíg még lehet. És hozzátette, ha a frakcióvezető behatóbban akar foglalkozni a témával, üljön le tárgyalni a szakmai szervezetekkel, befektetőkkel, finanszírozó bankokkal, az erőművek üzemeltetőivel. Akik talán beengedik az ajtón, és nem tépik ízekre a WC-papír szelvény méretű beadványával együtt.
