December közepén vette át az Egis Körmend irányítását Teo Cizmictől a szlovén Gasper Potocnik. Érdekes szituációba csöppent a 37 éves szakember, hiszen akkor ült le a piros-feketék kispadjára, amikor látszólag semmi nem indokolta a váltást. A csapat kiütötte hazai pályán a Paksot, harmadik helyen állt a bajnokságban, a FIBA Europe Cup sorozatban pedig a második csoportkörbe jutott.
A váltás után sem tört meg a csapat lendülete, sőt. A nemzetközi porondon csak a francia Nanterre 92 tudta azóta legyőzni a Körmendet, amely jelenleg vezeti is csoportját, idehaza pedig Ferenczék nyertek többek között a listavezető Alba Fehérvár otthonában is, jelenleg másodikok a tabellán.
- Először is szeretnék köszönetet mondani mindenért elődömnek, Teo Cizmicnek, aki nagyon sokat segített, minden információt átadott a csapatról, amikor ide érkeztem. Az eredmények valóban jöttek a csapatnál, szóval ez a váltás egy kicsit furcsa volt, még nekem is, de leinformáltam minden körülményt, megnéztem néhány meccset, mielőtt döntöttem volna - kezdte a BB1.hu-nak adott interjúját Gaspar Potocnik. - Az idei szezontól amúgy is kicsit többet foglalkoztam a magyar bajnoksággal, mint korábban, mert volt időm rá, illetve a barátnőm, Maja a női bajnokságban játszik, így emiatt is.
- És milyen vélemény alakult ki önben a magyar bajnokságról?
- Ahogy mondtam, figyeltem a meccseket, de őszinte leszek, azért mielőtt Körmendre kerültem volna, még nem olyan mélyen ástam bele magam a dolgokba. Túlzás lenne azt állítani, hogy naprakész voltam az eseményekkel, inkább a nyugati kosárlabdával voltam képben, illetve az Adria Ligás csapatokkal és persze a szlovén bajnoksággal. Most már kezdek otthonosabban mozogni itt is.
- Nem tekinti visszalépésnek a karrierjében Magyarországot az Adria Liga és a szlovén bajnokság után?
- Nem, egyáltalán nem gondolom ezt. Ez ugyanúgy egy nagy kihívás számomra. Körmend az egyik legjobb csapat Magyarországon, azt is tudom, hogy nagyon nehéz itt dolgozni, megfelelni. De én szeretem a nagy célokat, szeretek olyan helyen edzősködni, ahol sok szurkoló van, mert a hangulat nagyon fontos a kosárlabdában. Ha a drukkerek segítenek, az nagy könnyedséget jelent az edzőnek és a játékosoknak egyaránt, egyben nagy motiváció is. Nagyon örülök, hogy itt lehetek, de természetesen tisztában vagyok vele, hogy még rengeteg munka vár ránk. Nem lesz könnyű.
- Milyenek az első benyomásai a csapatról és a körmendi körülményekről?
- Nem volt még sok időnk a változtatásra, illetve rögtön egy játékost lecseréltünk, de ez nem csak az én kívánságom volt. Korábban történt valami, és úgy döntöttünk, közösen a klub vezetőségével, hogy lecseréljük az egyik légióst. Most egy kicsit várnunk kell, látnom kell, hogy hogyan reagálnak a játékosok a változtatásra, egyáltalán hogy reagálnak az én szisztémámra, illetve, hogy az edzéseken hogy megy a munka. Aztán meglátjuk, mi lesz a legjobb a csapatnak. Most azt mondom, elégedett vagyok a srácokkal, jól dolgoznak, bízom benne, hogy ez így is marad a szezon végéig. Úgy veszem észre, mindenki tudja a dolgát, és érti, hogy miről szól egy profi kosárcsapat. Emiatt aztán egyáltalán nem is aggódom.
- A szakmai stábban is történt egy váltás, Zsiga Mravljak másodedző kifejezetten az ön kérésére érkezett Körmendre.
- Számomra nagyon fontos, hogy egy jó szakmai stáb vegyen körül. Két fronton kell helytállnunk, és még ott lesz egy hétvége is, amikor a Magyar Kupa döntőt rendezik. Szeretek együtt dolgozni a fiatalokkal, akiknek külön egyéni edzéseket is tervezünk tartani. Ez mind komoly stábot igényel, ahhoz, hogy mindenhol a maximumot és a legjobbat tudjuk nyújtani, elengedhetetlen, hogy jó segédedzői legyenek a klubnak. Zsigával öt évet dolgoztam együtt korábban, jól ismerjük egymást, tudjuk, hogy mit várhatunk el egymástól. Természetesen nincs semmi bajom Hencsey Tamással sem, ő is nagyon sokat segít, elégedett is vagyok vele, de szükségem volt rajta kívül egy „bevált emberre”. Úgy gondolom, ez volt a legjobb megoldás, amit választhattunk. Szerintem jól együtt tudunk működni így hárman.
- Egyelőre minden nagyon tetszik, elégedett vagyok a csapattal, az eredményekkel és a körülményekkel is - vette át a szót Zsiga Mravljak, aki szintén ott ült az asztalnál. - Ez egy jó munkahely. Persze ahogy Gaspar is mondta, a sikeres munka nem csak rajtunk múlik, hanem mindenkin, a játékosokon és a menedzsmenten ugyanúgy. Az elődünk, Teo Cizmic remek munkát végzett a csapatnál, mi megpróbáljuk ezt folytatni. Meglátjuk, mi sül ki belőle, reméljük a legjobbakat. Az idő majd úgyis eldönti, hogyan teljesítettünk. Természetesen magas céljaink vannak nekünk is és a csapatnak is, szeretnénk az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. Azt megígérhetjük, hogy mindig keményen fogunk dolgozni, és azon leszünk, hogy jó legyen a csapat kémiája. Nehéz megmondani, hogy milyen szinten van a magyar kosárlabda Európában, de ahogy látom, a bajnokság évről évre jobb és erősebb. Színvonalas légiósok játszanak itt, és van néhány egészen tehetséges magyar is. Sokat kell foglalkozni a fiatal tehetségekkel, mert ők jelentik a magyar kosárlabda jövőjét. Szép munka, nagy kihívás. Az is fontos, hogy egyre több klub játszik a nemzetközi porondon, ahogy látjuk, meg is van ennek az eredménye.
- Milyen Gaspar Potocnik filozófiája a kosárlabdáról?
- Szögezzük le: a kosárlabda nem egy bonyolult sportág, egészen egyszerű. A barátnőm persze most mosolyog mellettem, mert ő ismer, tudja, hogy milyen vagyok a játékosokkal.
- Miért, milyen?
- Állandóan nyomás alatt tartom őket. A nap huszonnégy órájában a kosárlabda körül forog az agyam, és ugyanezt várom el a játékosaimtól is. Sőt, nem csak tőlük, hanem mindenkitől, aki a klubnál dolgozik. Biztos, hogy nem vagyok egy könnyű eset, ezzel tisztában vagyok, de az is igaz, hogy minden szituációban a legjobbat próbálom nyújtani. Azt hiszem, természetes, hogy ezt viszont is elvárjam a játékosoktól, hiszen csak akkor érhetünk el valamit, ha egy hajóban evezünk. Minden meccset meg akarok nyerni, ehhez pedig két dolog elengedhetetlen: hogy mindig kemény edzéseink és jó játékoskeretünk legyen. Ahogy mondtam, szerintem utóbbi adott, de meglátjuk, mire megyünk. De hogy konkrétan válaszoljak a kérdésére: természetesen fontos a kosárlabdában a jó védekezés. Sőt, talán ez a legfontosabb. Én azt vallom, ha jól védekezel, megnyerheted a bajnokságot, ha csak támadásban vagy jó, akkor megnyerhetsz ugyan néhány nagy meccset, de a bajnoki címet biztosan nem. Ez a csapat nagyon tehetséges támadásban, de az utolsó néhány meccsünkön szerintem már egy kicsit jobb védekezést is mutattunk. Az igazán komoly csapatok ellen ez kell. Nem dőlhetünk hátra, látom, hogy van még miben javulni. Az is fontos, hogy jól lepattanózó csapat legyünk. Nagyjából ennyi. Ezért is mondtam azt az elején, hogy egyszerű játék a kosárlabda, csak érteni kell - mondja nevetve.
A teljes interjút ide kattintva olvashatja el.
