A kaliforniai San Diegóban halt meg Iszák Ferenc, aki 1956-ban társaival eltérítette a Budapest-Szombathely belföldi járatot, hogy a Vasfüggöny felett átrepüljön a szabad világba. 87 éves volt.
Utasoknak álcáztuk magunkat, majd Győr magasságában átvettük az irányítást a fedélzeten. Magyarországon azelőtt senki nem próbálkozott hasonlóval
– foglalta össze a történetet hat évvel ezelőtt a Blikknek Iszák Ferenc.Valóban ez történt, de a történelmi esemény sava-borsát a gépeltérítés részletei adják.
Ezeknek felidézéséhez segítségül hívjuk a Múlt-kor történelmi folyóirat 2007-es írását.
A lábatlani cementgyár bokszklubjában két huszonéves segédmunkás elhatározta, hogy bármi áron is, de elhagyja Magyarországot. Az egyikük Iszák Ferenc, aki korábban újságíróskodása során
végképp csalódott a szocializmusban
, a másik, Polyák György, aki korábban a Magyar Néphadsereg berepülőpilótája volt, de kulák származása miatt, mint megbízhatatlant leszerelték.Az akcióhoz Iszák két bunyós tanítványát, a nehéz súlyú Balla Józsefet és Kis Gábort, Polyák pedig két amatőr vitorlázórepülőt, Pintér Károlyt és Jakabfy Józsefet szervezte be, és velük tartott Iszák felesége, Enese is. A társaság 1956. július 13-án reggel a Vörösmarty cukrászdában találkozott először, csak ott ismerték meg egymást, és innét már együtt indultak a repülőtérre.
ávós kísérő
. Hamarosan kiderült azonban, hogy Doktor Elek alhadnagy a pilótafülkében tartózkodott. Arra a később lefolytatott vizsgálatok sem adtak választ, hogy a gépkísérő miért nem használta fegyverét a 8-10 percig tartó gépelfoglalás közben. Vallomásában Doktor úgy fogalmazott, hogya várható tűzharcra tartogatta a töltényeket
, a fegyverszakértői vizsgálat szerint azonban pisztolya feltehetően csütörtököt mondott. Akárhogy is, a pilótafülkéért folytatott közelharcot is a bokszolókkal megerősített disszidenscsapat nyerte. Miközben a gépeltérítők áldozataik és saját sérüléseik bekötözésével foglalatoskodtak, Polyák 300-400 méteres magasságban a radarfigyelő rendszert kikerülve navigálta át a határon a LI-2-t. A gép – az üzemanyag fogytával – a Münchenhez közeli ingolstadti NATO-támaszpont épülő, véletlenül meglátott leszállópályáján landolt. Nyugaton szabadsághősként ünnepelték a csoportot, akik rögtön a világsajtó érdeklődésének középpontjába kerültek, talán ennek tudható be, hogy az amerikai kémelhárító ügynökség is azonnal felfedezte őket és megkezdte a kihallgatásukat. A gépeltérítés két huszonéves vezéralakja az amerikai hírszerzéstől kapott visszautasíthatatlan ajánlatot: egyikük rövidesen a CIC ügynöke lett, míg a másik az USA légierejének pilótájaként végzett titkos küldetéseket.Mondani sem kell, a kommunista hatalom őrjöngött, és így tálalta az eseményeket:
Az történt, hogy a társadalom söpredékéből kikerült néhány bandita előre eltervezetten, szervezetten azzal a céllal ült a gépre, hogy azt erőszakkal megkaparintja, és olyan tájakra vezeti, amelyről úgy véli, hogy a kalózok paradicsoma.
Az amerikai hírszerzés ajánlott állást neki, majd harminc éven át küzdősportokat oktatott és magánnyomozóként tevékenykedett.
Nyilatkozataiból az derül ki, hogy boldog élete volt az USA-ban.
Életem legszebb ajándéka volt, hogy Amerikában telepedhettem le. Így szeretném viszonozni mindazt, amit az ország értem tett
– nyilatkozta néhány éve a Blikknek. 2016-ben jelent meg az esemény feldolgozó Freedom Flight (Szabad repülés) című könyve, amely dokumentum kategóriában díjat nyert, és amely most megrendelhető az Amazonról.A magyar nagyközönség a történetet leginkább a 2013-as „ Szabadság különjárat” című filmből ismerheti, amelyet a televízió is vetített.
Élete utolsó időszakában szeretett feleségével ingyenes jógaórákat adott időseknek és vakoknak.
Iszák Ferenc egész élete megfilmesítésért kiált.
Frank Iszak on Twitter
hardatwork #frompagetoscreen #Starbucks https://t.co/n72UpHwag7 @TheHistoryPress @MorganJamesPub https://t.co/m1DQHyekos
