A 2019-es év globálisan egy rendkívüli meleg évtizedet zár, melyben az emberi tevékenységekből származó üvegházhatású gázok által előidézett melegedés miatt a jégtakaró visszahúzódása és a tengerszint emelkedés is rekord méreteket öltött. A legutóbbi ötéves (2015–2019) és tízéves (2010–2019) időszakok szinte biztos, hogy a legmelegebbek lesznek. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 2019 a második vagy harmadik legmelegebb év lesz a szisztematikus mérések kezdete óta. - írja a met.hu.
A 2019-es év globálisan egy rendkívüli meleg évtizedet zár, melyben az emberi tevékenységekből származó üvegházhatású gázok által előidézett melegedés miatt a jégtakaró visszahúzódása és a tengerszint emelkedés is rekord méreteket öltött. A legutóbbi ötéves (2015–2019) és tízéves (2010–2019) időszakok szinte biztos, hogy a legmelegebbek lesznek. A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint 2019 a második vagy harmadik legmelegebb év lesz a szisztematikus mérések kezdete óta. A globális átlaghőmérséklet 2019-ben (január-október) körülbelül 1,1 Celsius fokkal magasabb, mint az iparosodás előtt.
A szén-dioxid koncentrációja 2018-ban rekord szintet ért el a légkörben, 407,8 ppm volt, és 2019-ben tovább emelkedett. A szén-dioxid a légkörben évszázadokon át, az óceánokban pedig még hosszabb ideig megmarad, így fenntartja, illetve fokozza az éghajlatváltozás folyamatát. A jelentés szerint a tengerszint emelkedés felgyorsult a műholdas mérések 1993. évi kezdete óta, s ennek oka főként a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró olvadása. Az óceán tározóként működik, elnyeli a hőt és a szén-dioxidot, de ennek nagy az ára. Az óceáni hőtartalom rekord magas jelenleg, a hőhullámok kiterjedt területeket érintettek a tengereken is 2019-ben. A tengervíz 26 százalékkal savasabbá vált az iparosodás kezdete óta. Létfontosságú tengeri ökoszisztémák állapota válságos.
Az északi-sarki tengeri jégkiterjedés minimuma 2019 szeptemberében lépett fel, s a második legalacsonyabb volt a műholdas adatok szerint, ezt követően októberben pedig rekord alacsony mértékűre olvadt. Az Antarktiszon 2019-ben több hónapban is rekord alacsony volt a jégkiterjedés.
"Ha nem hajtunk végre sürgős intézkedéseket az éghajlatváltozás megfékezésére, akkor a század végére elérjük a 3 Celsius foks melegedést, s ez fokozottan veszélyezteti az emberi jólétet" – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára. "Sehol sem tartunk a Párizsi Megállapodás céljának eléréséhez.Az éghajlatváltozás hatásait a szélsőséges időjárási helyzeteken keresztül napi szinten érzékeljük. 2019-ben az időjárási és éghajlati fenyegetettség súlyos volt. Hőhullámok és árvizek, amelyek korábban „száz évente egyszer” előforduló események voltak, rendszeressé váltak. Sok országban a Bahamáktól Japánig és Mozambikig trópusi ciklonok pusztítottak. A tűzoltóknak jutott feladat az Északi-sarkvidéktől Ausztráliáig.”
„Az éghajlatváltozás egyik fő hatása a szokatlan csapadékeloszlás. Ez veszélyezteti a termést, és a népesség növekedésével együtt a jövőben jelentős élelmezésbiztonsági kihívásokat jelent a veszélyeztetett országok számára.” – mondta. Az ENSZ partnerszervezetek jelentései alapján az értékelő egy terjedelmes fejezetet szentel az időjárási és éghajlati események emberi egészségre, az élelmiszerellátás biztonságára, a migrációra, az ökoszisztémákra és a tengeri élővilágra gyakorolt hatásának. A szélsőségesen meleg időjárási körülmények egyre növekvő terhet rónak az emberi egészségre és az egészségügyi ellátásra, nagyobb a hatásuk ott, ahol az öregedő a népesség, az urbanizáció növekszik, a városi hősziget-hatás fokozottabb. 2018-ban rekord nagy számmal: 220 millióval több 65 évnél idősebb kiszolgáltatott személyt érintett hőhullám, mint 1986–2005 között átlagosan.
A globális éhínség közelmúltbeli növekedésének és a súlyos válságoknak egyik oka és mozgatórugója az éghajlati változékonyság és a szélsőséges időjárás. Egy évtizedes folyamatos csökkenés után az éhínség ismét növekszik – 2018-ban több mint 820 millió ember éhezett. A 2018. évi élelmiszerválság 33 országot érintett, ezek közül 26 országban az éghajlati ingadozások és az időjárási szélsőségek gazdasági krízist idéztek elő és konfliktusokkal jártak, a 26-ból 12 országban ezek voltak a fő kiváltó okok.
Több mint 10 millió új, határokon belüli elvándorlást regisztráltak 2019. január és június között, ebből 7 milliót olyan veszélyes események váltottak ki, mint például az Idai ciklon Afrika délkeleti részén, a Fani ciklon Dél-Ázsiában, a Dorian hurrikán a karibi térségben, áradások Iránban. A Fülöp-szigeteken és Etiópiában azonnali humanitárius segítségre volt szükség.
