Több száz intézmény és szervezet neve változik meg, táblákat, okiratokat, bélyegzőket kell cserélni. Csak a választási irodának 16 millió forintba került a fejlesztés, míg az adóhatóság nem siet a módosítással – írja a Telex.
Komoly adminisztratív feladatot jelent a történelmi okokkal indokolt váltás a kormánynak és az önkormányzatoknak is: a névváltoztatás után át kell írni az okiratokat, táblákat, pecsételőket, levélpapírokat. Összességében több ezer törvényt, helyi és országos szintű rendeletet, határozatot, alapító okiratot kell frissíteni az év elején.
A Miniszterelnökség például egy 105 oldalas dokumentummal készül, összesen 320 kormányrendelethez nyúlnak hozzá. Az Agrárminisztérium 41 oldalas tervezetében 120 rendelet módosítása szerepel, míg az Építési és Közlekedési Minisztérium 51, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője pedig 17 rendeletet ír át. A Magyar Közút Zrt.-nek összesen 714 darab megyehatárjelző táblát kell átírnia.
Csongrád-Csanád megyében már jól tudják, mivel jár ez a procedúra. 2017-ben az Országgyűlés Lázár János javaslatára módosította a megye nevét Csongrádról Csongrád-Csanádra. Akkor ez mintegy 35 millió forintba került. Ha most felszorozzuk a tizenkilenc megyével, akkor is összesen legalább 665 millió forint jön ki. Az infláció mértékét nézve, azonban ennél minden bizonnyal jóval nagyobb összeget emészt fel a névváltoztatás.
