Bedros J. Róbert, a projektért felelős miniszterelnöki megbízott szerint az új intézményt nem mérete és korszerűsége teszi különlegessé, hanem az, hogy a koronavírus-járvány tapasztalatait felhasználva, a következő évtizedek egészségügyi kihívásaihoz igazították hozzá.
Az 1200 ágyra és 20126-ra átadásra tervezett intézmény lényege a miniszteri megbízott szerint, hogy: „a szuperkórházban egy többszintes közlekedőtengely két oldalára csatlakoznak az egyes ellátási területek. A „szállítási folyosók” külön-külön útvonalakon haladnak, ezzel is csökkentve a fertőzésveszélyt. A rendszer kiemelkedő tulajdonsága a rugalmas szakaszolhatóság. Azaz az egyes egységeket egymástól függetlenül és elszigetelten lehet használni, amely a járványhelyzetben komoly előnyt jelent.”
Emellett úgy véli, hogy „a szuperkórház túlmutat önmagán: a hazai egészségügy megújításának példaképe, ugródeszkája lesz.” Nagyon ügyelnek majd olyan dolgokra, mint az ételek minősége és a személyzet modora. Mindez hozzájárul majd a beteg és a kórház közötti bizalom kialakulásához.
Az új intézmény tervezett költségvetése közel 300 milliárd. Plusz kérdés, hogy mennyivel emelik meg majd ezt a keretet. Ahogy a nagy építkezéseknél történni szokott. Bedros J. Róbert ezt nem látja valós veszélynek, úgy számol, hogy az említett közel 300 milliárd forintba minden belefér: a falaktól kezdve az összes gyógyító- és kommunikációs eszközig bezárólag (megjegyzendő: ez a summa az úthálózat költségét nem tartalmazza, igaz, annak az építkezésnek nem is a miniszterelnöki megbízott a projektgazdája).
A szakma kételyeket fogalmazott meg az új intézmény orvosi és ápolói ellátottságával kapcsolatba is. „A miniszterelnöki megbízott ennek kapcsán magabiztos, szerinte egy racionalizálás és szemléletváltás után az egészségügyben méltányos szintre lehet felzárkóztatni az egészségügy béreit – így szentül hiszi, hogy 2026-ra a szuperkórház megfelelő jövedelmet biztosít munkatársainak.”
A teljes beszélgetés itt olvasható.
