Az infláció elszabadulása miatt a magyar kormány még 2021 őszén árstopot vezetett be egyes alapvető élelmiszerekre. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy előírták ezen termékek kötelező árát, aminél drágábban nem lehetett őket árulni – akkor sem, ha ez veszteséget okoz.
2022 novemberében aztán kibővítették az árstopot, ami jelenlegi ismereteink szerint 2023. április 30-ig tart. Az árszabályozás cikkünk írásakor a következő termékekre terjed ki:
Nem nehéz belátni, hogy ha egy terméket olcsóbban kell adni, mint amennyiért az üzlet beszerzi, akkor abból egyszerűen nem fog készletet tartani; vagy ha igen, akkor az összes többi termék árát emeli meg a veszteségei kompenzálására. Ezek kigazdálkodása a nagyobb láncoknak könnyebb, de a kisboltosoknak komoly nehézséget jelenthet.
A nagyobb árumennyiség gyors felvásárlását az üzletek azzal próbálják elkerülni, hogy csak 1-2 darabot adnak el egy vásárlónak. Nyilván semmilyen ellenőrzés nem létezik arra, hogy valaki többször is bemenjen a boltba a termékekért, de a mennyiségi korlátozásnál többet nem nagyon tudnak tenni a boltok az árumennyiségük védelméért.
Az eltűnő készletek problémáját ugyanakkor a kormány egy populista intézkedéssel intézte el: kötelezővé tette a termékek árusítását.
„Az ársapka mellett biztosítani kell, hogy a rögzített árú termékek rendelkezésre álljanak. Ennek érdekében határozták meg, hogy a kereskedők az érintett termékekből a 2021. évi átlagos napi mennyiséget árusítani kötelesek” – fogalmazott Nagy István agrárminiszter még 2022 decemberében.
A szabályok betartását egyébként az általános fogyasztóvédelmi hatóság, azaz a megyei és fővárosi kormányhivatalok a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal bevonásával ellenőrzik. A szabályok megszegése pénzbírsággal vagy az üzlet bezárásával is büntethető.
Mivel kíváncsiak voltunk arra, hogy az üzletek be tudják-e tartani a kormány újabb és újabb, számukra kedvezőtlen előírásait, tettünk egy kört a szombathelyi üzletekben.
Ami bizonyossá vált:
minden terméket meg lehet vásárolni a városban, de egyik boltban sincs minden tételből a polcokon.
Magyarország első Tesco áruházában, az Oladi lakótelepen kezdtünk. Itt a sertéscomb és az UHT-tej hiányzott, illetve a csirke részeiből sem volt minden elérhető; a többi terméket megtaláltuk. Azért az feltűnt, hogy lisztből, cukorból és étolajból kevés van kitéve a polcra – ezt magyarázhatja az is, hogy hamar elhordják őket a vásárlók. Tojásból pedig csak a nagyobb kiszerelésű, fóliázott fajta volt elérhető.
És amit csak itt tapasztaltunk: az üdítős hűtőkből egyik sem volt áram alatt a pénztáraknál.
Folytattuk vásárlási körképünket a Verseny utcai Lidlben. Itt a 2,8-as UHT tej raklapja volt üres, persze mellette a nem árstopos, 1,5 százalékos tele volt. A különböző zsírtartalmú tejek közti árkülönbség majdnem 100 százalékos – ez remekül szemlélteti, mennyire elrugaszkodott az árstopos előírás a valóságtól. Sertéscomb és csirkemell sem volt a boltban, a többi húsféle igen, a sütéshez fontos alapanyagok pedig látszólag normális mennyiségben kaphatók.
A burgonya-témát közben rövidre is zárhatjuk: mindenhol volt megfelelő mennyiségben.
Azonban itt tennénk hozzá, hogy az éppen hiányzó termékeket simán okozhatja az is, hogy nagyon gyorsan elkapkodják, és habár a raktárban még van belőle, képtelenség a vásárlókkal tartani a tempót az árufeltöltőknek.
Innen átmentünk a szomszédos Aldiba. Tejből bár csak egy fél karton, de lett volna, ha meg akarnánk venni; a húsoknál pedig vegyes volt a kép, ugyanis csirkemellből nagyon sok volt, sertéscombot viszont itt sem találtunk. Utóbbi termék eddig egyetlen boltban sem volt elérhető.
Ha nagyon kellene a sertéscomb, a Spar lenne a mentsvárunk – itt ugyanis végre találtunk. Sőt, bár a 11-es Huszár úti üzletük talán a legkisebb méretű, ahová a boltkörút során betértünk, itt szinte mindenből találtunk vásárolható tételt - egyedül a csirke részeiből nem volt elérhető az összes termékfajta.
Arra, hogy az árstopos termékekből keletkező veszteséget mely árukon és milyen mértékben hozzák vissza a boltok, nehéz válaszolni. Az kormány által meghatározott termékek árai ugyanakkor feltűnően egészségtelen mértékben lógnak ki, lefelé. Így egyrészt valóban olcsóbbak a központilag kiválogatott termékek, és láthatóan az áruházak sem akarják megkockáztatni a büntetést vagy boltbezárást, másrészt amikor a boltból kihozzuk őket a többi termékkel együtt, gyaníthatóan ugyanott vagyunk fizetéskor, mintha a kormány nem avatkozott volna bele az önszabályzó piaci folyamatokba.
