Felnőttkorba értünk
Húsz évvel ezelőtt, 1990. október 1-én tartotta első előadását a város három filmklubjának egyesülésével létrejött Szombathelyi Örökmozgó Művészmozi. A vetítéseknek egészen az elmúlt évekig a mára Savaria Egyetemi Központtá avanzsált Főiskola Berzsenyi téri épületének nagyelőadója adott otthont. A kissé nyikorgó székekkel teli, nem mindig tökéletesen elsötétíthető teremben, az első években nemegyszer két-háromszáz, igényes filmekre éhes mozirajongó gyűlt össze estéről estére.
Az 1990-es évek második feléig egyértelműen helyi értelmiségi és közösségi fórumként működött a művészmozi. A rendszerváltás utáni kulturális nyitás és felfutás eredményeképpen rengeteg olyan alkotást vetítettünk, amit sem a hagyományos mozihálózatban, sem a televízióban nem lehetett elérni - az akkor rendszeresülő videó-kiadás lemaradásáról már nem is beszélve.
Ennek a korszaknak a betetőzése volt, hogy a sorozatszerű vetítések mellett alkalmi rendezvényekkel is jelentkezett az Örökmozgó. Kezdetben a Tavaszi Fesztivál részeként hívtunk meg előadókat és vetítettünk filmcsemegéket (pl. magyar animációs filmek, a Monarchia emlékezete, Sátántangó-maraton). Ennek a működésnek a csúcsát minden bizonnyal az országos visszhangot is kiváltó, 1998-as Bergman-konferencia és filmnapok jelentette. 2000-től pedig, Utazó Filmszemle címmel az akkortájt a szakmába berobbanó hazai filmesek és a Magyar Filmszemle (vidéken csak nagy késéssel vagy sehogyan sem elérhető) díjazott munkáiból rendeztünk többnapos programokat.
A piszkos anyagiak és egyéb működési részletek
A művészmozi működése klasszikus, heti öt játéknapi és nagyrendezvényeket szervező fénykorában nagyjából évi egy-másfél millió forintnyi költséggel üzemelt. A sorozatok összeállítását, a szervezést és reklámot, a háttér-információkat tartalmazó műsorfüzetek elkészítését és beszélgetések vezetését az Örökmozgó állandó stábja ( Török Gábor, sokáig Murai András és jómagam) mellett a főiskola filmes képzésein tanuló, nem egyszer a diploma után még évekig Szombathelyen maradt hallgatói intézték.
A nagy változás az ezredfordulón, a multiplex-mozik megjelenésével kezdődött el. A pláza építésekor az akkori városvezetés a helyben erős és nagy hagyományú mozizás érdekeit is jól képviselte, így a „pláza-sokk” Szombathelyt nem viselte meg túlságosan. 2003-tól pedig elkezdődött a belvárosi mozi elmúlt napokban befejeződő teljes megújulása. Az internetes letöltések elterjedésével és a filmek dvd-kiadásának felfutásával kialakult helyzetben viszont már alulmaradtunk: a moziba járás drámai módon divatjamúlt szabadidős tevékenységgé változott.
2007-ben pedig a kezdetektől biztos támaszt jelentő központi támogatási forrásunk is elapadt: az országosan megnövekedett igényekre hivatkozással a Mozgókép Közalapítvány kivonult a Szombathelyi Örökmozgó finanszírozásából. Az egyetemi integrációval ugyanekkor elveszítettük a szervezeti kereteinket jelentő intézmény pénzügyi támogatását is. Jelenlegi működésünk egyetlen biztosítékát a városi önkormányzattól kapott évi félmillió forintos támogatás jelenti. (Megoldást jelentő helyi szponzoráció nagyarányú bevonása az éppen párhuzamosan kirobbant gazdasági válság miatt esélytelen volt.)
Íme, ezt kínálja a művészmozi ezen az őszön és kora télen
Az idei szezon november 2-án kezdődik a felújított Savaria Mozi kamaratermében. December közepéig minden kedden este negyed hétkor mintaadó női sorsok filmes megidézését láthatja a nagyérdemű. A Nem gyengébbik nem címet viselő sorozat az autonóm női személyiség történelmi és kortárs előfutárainak elmúlt években készült életrajzaiból csemegéz majd. Coco Chanelé mellett találkozunk majd Erzsébet és Viktória királynők vagy éppen Kéthly Anna mozis biográfiájával. Érdekesség, hogy egymás után kerül vászonra Báthory Erzsébet sztorijának kelet-európai és francia értelmezése.
Szerdánként negyed héttől a főként amerikai mozi iraki és afganisztáni háborúkra adott újabb reflexióiból kínálunk válogatást. Ez a sorozatunk (a kultúrák összeütközését bemutató, meseszerű Avatar-on kívül) kizárólag színvonalas és drámai darabokat vonultat fel. Az afgán-amerikai regényből készült Papírsárkányok mellett egyebek mellett sorra kerül majd a háború eddigi legerősebb feldolgozása, az Oscar-díjas Bombák földjén, a Zöld zóna és a fekete humorú Kecskebűvölők. A plakátokon szereplő programhoz képest itt kényszerű (ám nagyon is vállalható) csere is lesz: november 17-én nem a Cenzúrázatlanul, hanem Mendes Bőrnyakúak című mozija pereg majd (mások mellett Fenyő Ivánnal).
Sorozatok mellé orosz filmhét
Csütörtökönként kommersz és művészi változatokban a világ és az emberi kultúra pusztulás vagy kataklizma utáni túlélési esélyeivel nézhetünk szembe. A műfaji verziót az ausztrál Képlet és az amerikai Zombieland képviseli. A művészfilmes olvasatot pedig a Saramago regényéből készült Vakság és a Cormack McCarthy művéből született Az út. Ide is került magyar alkotás: Vranik Roland Adás-a mutatja meg, milyen egy televíziók és tömegkommunikációk nélkül maradt, apokalipszis utáni világ.
November 8. és 12. között pedig, a művészmozi régi helyén (az egyetem D épületében) egy héten át előadásokat és vetítéseket kínálunk az orosz film és kultúra iránt érdeklődő közönségnek. Moszkvából érkező filmrendező vendég és orosz néptáncegyüttes mellett Szilágyi Ákostól, Geréb Anna filmtörténésztől, Varró Attila filmkritikustól és Fresli Mihálytól hallunk majd előadásokat a kortárs orosz politikáról és társadalomról, az orosz film polgári hagyományairól, a populáris orosz filmekről és a Sztálin-örökségről. Az admirális és a Fekete villám mellett pedig olyan alkotások szinkrontolmácsolásos vetítésére kerül sor, amelyek itthon egyébként nem lennének láthatóak: Puskin - Az utolsó párbaj, Ajándék Sztálinnak, A Nap háza.
A Szombathelyi Örökmozgó Művészmozi tehát mozog tovább. Kitartó törzsközönségükkel és az új érdeklődőkkel pedig találkozzunk a vetítéséken és az előadásokon!
