Magyarországon naponta 11–13 futballpályányi, azaz 4,5–10 hektárnyi területet vonnak ki a természetes körforgásból beépítés vagy burkolás miatt - hívták fel a figyelmet a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozatot kiadó kutatók legfrissebb felhívásukban. A felhívást a hvg.hu szemlézte.
Mint írták, 1990 óta mintegy 1,4 millió hektárral, közel 22 százalékkal csökkent az ország mezőgazdasági területe, a rendszerváltáskor még mintegy 6,4 millió hektáros hazai mezőgazdasági terület 2024-re körülbelül 5 millió hektárra zsugorodott.
„Ha mindent lebetonozunk, a városaink élhetetlenné válnak. A csapadék nem tud beszivárogni a földbe, a növények pedig nem tudják hűteni a környezetüket. Egy hőségtől lüktető, száraz kőrengeteg nem otthon, hanem egy holt pusztaság” – mondta Köves Alexandra ökológiai közgazdász.
Uniós térkőhullám
Magyarországon egyébként 2000-es évek közepétől a 2010-es évek végéig tartott az úgynevezett "uniós térkőhullám" amikor a legtöbb városi közteret lebetonozták. Ez volt az az időszak, amikor - hazánk uniós csatlakozása után - hatalmas összegek érkeztek az országba az EU-tól hivatalosan „városközpontok funkcióbővítő megújítására”.
A térkő-hullámnak több oka is volt. A támogatásokat építésekre, térburkolatokra könnyű volt elszámolni, ráadásul zöldterületek karbantartására nem lehetett költeni a pénzt. A zöldterületek amúgy is folyamatos emberi erőforrást és költséget igényelnek, miközben a térkő és a beton tartósabbnak és olcsóbban tisztíthatónak ígérkezett.
Szombathelyen még ma is heves vitákat vált ki a Fő tér 2006-os felújítása 
Így változott az elmúlt húsz évben a szombathelyi Fő tér February 07. 19:00 , amikor a tér nyugati részét rendezvénytérré alakították ki és letérkövezték. De míg a Fő tér többi részén vannak fák és virágok, a közeli Berzsenyi tér valódi betondzsungellé vált 
Kíváncsi rá, hogy milyen lett a felújított Berzsenyi tér felülről? 2017. December 17. 11:49 , a nyári melegben a hőséget csak a kis szökőkút enyhíti.
Sok az épület, sűrű az úthálózat
A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy miközben folyamatosan új lakásokat építenek, Magyarországon több mint 570 ezer lakóingatlan áll üresen, ami a teljes állomány 12,5 százaléka. A meglévő épületek felújítása helyett újakat építeni nemcsak fenntarthatatlan, hanem kifejezetten környezetpusztító gyakorlat - írják.
A magyar úthálózat is túl sűrű, 2023-ban a teljes hálózat hossza elérte a 219 ezer kilométert. Egy magyar lakosra átlagosan 22,81 méter út jut, miközben ez az érték Ausztriában 13,85 méter, Csehországban 11,91 méter, Szlovákiában pedig 8,3 méter. A szakértők szerint a csökkenő lakosságszám és a hazai népsűrűség nem indokolja az új utak építését.
A városok élhetetlen, száraz kőrengeteggé válnak
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató a közleményben kiemelte, hogy a betonozott felületek a nyári hőségben akár 30 Celsius-fokkal is jobban felmelegedhetnek a környezetüknél. A hőt aztán éjszaka visszasugározzák, ami növeli a hőterhelést és a hűtési energiaigényt a lebetonozott vagy térköves területeken.
Zlinszky János biológus azt írta, hogy egyhektárnyi, 10 centiméter mélyen lazított talaj képes lenne akár 25 ezer fürdőkádnyi vizet is elraktározni. A burkolás miatt azonban heves esőzéskor a csapadék nem tud beszivárogni, ami villámárvizek kialakulásához, majd azt követően aszályokhoz vezet.
A kutatók kiemelték, hogy a növényzet hűtő hatása nélkül a városok élhetetlen, száraz kőrengeteggé válnak, miközben a leburkolt talaj a szén-dioxidot sem képes megkötni.
