Az elemzés szerint a kockázatok közé tartozik az uniós források elvesztésének esélye, az orosz gázszállítmányok csökkenése, amelyek ronthatják a magyar gazdaság növekedési kilátásait, és veszélyeztethetik a koronavírus-járvány utáni költségvetési konszolidációt. Emellett a bér- és árinfláció, a volatilis forintárfolyam és a finanszírozási költségek várható emelkedése is csökkentik a kormányzat mozgásterét.
A hitelminősítő szerint legalább egy a háromhoz az esélye, hogy két éven belül leminősítik Magyarországot, amennyiben a magyar növekedési vagy költségvetési kép érdemben lesz az általuk felvázolt forgatókönyvnél. Az S&P idén 5,1, jövőre azonban már csak 2,3 százalékos GPD-növekedéssel számol, és 2025-re is csak 3 százalékos évi bővülést becsülnek. Elemzésük szerint nem jön össze a kormány jövő évi hiánycélja, idén 4,9, míg jövőre 3,8 százalékos lehet a GDP-arányos költségvetési hiány. Épp ezért arra számítanak a londoni elemzőintézetben, hogy csak lassan mérséklődik majd az államadósság.
A portfolio.hu beszámolója szerint az S&P a külső kockázatok között kiemeli, hogy a legtöbb kelet-európai ország erősen kitett a jelenlegi energiapiaci fejleményeknek, azonban Magyarország függősége még ezen belül is a legnagyobbak között van az orosz olajtól és gáztól, illetve magas a magyar ipar energiaigénye, ami szintén gondot jelenthet.
