Jákon, Náraiban, Gencsapátiban, Perenyén, Gyöngyösfaluban
Politikai csatatérré vált a szélenergia Vasban: 73–12-es nem Gyöngyösfaluban September 13. 11:04 és Nemesbődön is helyi népszavazást kezdeményeztek civilek a nagyméretű szélerőművek lehetséges telepítése miatt. A kezdeményezők azt szeretnék elérni, hogy az érintett települések közigazgatási területén ne lehessen ipari méretű szélerőműveket és szélerőműparkokat elhelyezni.
A kezdeményezések hírére több beszámoló is megjelent a témáról, a kialakult helyzet azonban egyelőre korántsem olyan egyértelmű, mint amilyennek elsőre tűnhet. A háttérben ugyanis még csak a hálózati kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás zajlik, és számos további lépésre lenne szükség ahhoz, hogy a tervekből valódi beruházások legyenek.
Nem az önkormányzatok nyújtották be a pályázatokat
A szélerőművi kapacitások kiosztására kiírt pályázaton nem az érintett önkormányzatok indultak. A pályázatokat gazdasági társaságok nyújtották be, amelyek szélerőművek létesítését tervezik a térségben.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által meghirdetett eljárás valójában
Szombathely és környéke lehet a hazai szélerőművek egyik legjelentősebb helyszíne September 02. 08:19 a közép- és nagyfeszültségű villamosenergia-hálózaton rendelkezésre álló szabad betáplálási kapacitások kiosztásáról szól. Ez azt jelenti, hogy a pályázók azt szeretnék elérni, hogy a későbbiekben az általuk tervezett szélerőművek által megtermelt villamos energiát a hálózatba táplálhassák.
A pályázatok tehát még nem jelentenek építési engedélyt, és nem tekinthetők végleges beruházási döntésnek sem.
A MEKH eljárására 2026. október 30-ig lehetett jelentkezni. A határidőig 37 pályázótól összesen 46 pályázat érkezett, amelyekben 1834 MVA (megavoltamper) hálózati kapacitásra tartottak igényt. A tervezett szélerőművek összteljesítménye 2289 megawatt. Az első körben kiosztható hálózati kapacitás ugyanakkor 702 MVA.
Az előzetes eredményeket a hivatal legkésőbb december 13-ig teszi közzé. Az elbírálás során hiánypótlásra is sor kerülhet, és az sem kizárt, hogy egyes pályázatok végül nem jutnak tovább.
15 vasi település is szerepel a tervezett helyszínek között
Vasban nem lenne példa nélküli a szélerőművek jelenléte: jelenleg négy helyszínen összesen 20 szélturbina működik a megyében, valamennyi még a 2011–2012-es szabályozási szigorítás előtt épült. A legnagyobb létesítmény az Ikervár, Csénye és Megyehíd határában, a 8443-as és a 8701-es utak mentén elterülő szélpark, amely 17–18, egyenként 100 méter magas toronyból áll, összteljesítménye pedig 34 MW. Ezzel az ország második legnagyobb szélerőműparkja. Emellett Vép határában, Ostffyasszonyfa külterületén és a Kemenesalján fekvő Vönöck határában is működik egy-egy önálló szélturbina, rendre 0,6, 0,6 és 0,85 MW teljesítménnyel.
A korábbi fejlesztési tervek közül Gór és Répceszentgyörgy térségében állnak a legelőrehaladottabban az előkészületek. A 8632-es út mentén egy öt, egyenként 7,2 MW teljesítményű szélturbinából álló, összesen 36 MW-os szélerőműparkot terveznek, amelynek megvalósításáról az önkormányzat már együttműködési megállapodást is kötött.
A 2026-os pályázati dokumentumokból az derül ki, hogy a szombathelyi térségben több településen is terveznek szélerőműves fejlesztéseket. A korábban nyilvánosságra került adatok szerint 15 település neve szerepel a szombathelyi hálózati csatlakozási ponthoz kapcsolódó pályázatokban.
Ezek között ugyan Nárai, Nemesbőd és Perenye is megtalálható. Fontos azonban, hogy a dokumentumokban szereplő helyszínek egyelőre pályázati elképzeléseket jelölnek, nem pedig engedélyezett vagy biztosan megvalósuló beruházásokat. A pályázatok elbírálása után is számos további szakmai és hatósági eljárásra lenne szükség. A pontos helyszínek, a beruházások műszaki paraméterei és a megvalósítás feltételei is változhatnak.
A helyi szabályozásnak is fontos szerepe lehet
A népszavazási kezdeményezések egyik lényeges eleme, hogy a helyi építési szabályzat módosításával szeretnék kizárni az ipari méretű szélerőművek telepítésének lehetőségét.
A helyi építési szabályzat, a szükséges vizsgálatok és a későbbi engedélyezési eljárások mind olyan tényezők, amelyek befolyásolhatják a beruházások sorsát. Vagyis hiába jutna egy pályázó hálózati kapacitáshoz, ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a tervezett szélerőműveket fel is építheti.
A civilek által megfogalmazott népszavazási kérdés arra irányul, hogy az adott település képviselő-testülete úgy alakítsa át a helyi építési szabályzatot, hogy a háztartási méretű kiserőműnek nem minősülő szélerőművek és szélerőműparkok ne legyenek elhelyezhetők a település közigazgatási területén.
A kezdeményezések benyújtása ugyanakkor még nem jelenti azt, hogy a népszavazásokat már el is rendelték. Ehhez előbb a helyi választási bizottságoknak kell hitelesíteniük a kérdéseket, majd az előírt számú támogató aláírást is össze kell gyűjteni.
A települések számára anyagi lehetőséget is jelenthetnek a fejlesztések
A szélerőművek létesítése nemcsak energetikai és környezetvédelmi kérdés, hanem gazdasági szempontból is érintheti a településeket.
A pályázati kiírásban szerepel az érintett önkormányzatoknak felajánlható egyszeri helyi pénzügyi hozzájárulás is. Ennek vállalása a pályázatok értékelésénél előnyt jelenthet. A kiírás szerint a beruházók megawatt-onként 10 ezer és 50 ezer euró közötti összeget ajánlhatnak fel.
A későbbi fejlesztések az iparűzési adó révén is bevételt jelenthetnek az érintett településeknek. Ezek pontos mértéke azonban a megvalósuló beruházásoktól és a vonatkozó feltételektől függ.
Egy kisebb település költségvetésében az ilyen bevételeknek komoly jelentőségük lehet, és hosszabb távon akár olyan fejlesztéseket is lehetővé tehetnek, amelyekre egyébként kevés esély lenne. A felajánlható hozzájárulás és az esetleges adóbevételek ugyanakkor egyelőre csak lehetséges előnyök, nem garantált bevételek.
A szélerőművek körüli vitában tehát egyszerre vannak jelen a lakossági
Szélerőműpark építését tervezik Vas megyében - Tiltakoznak a lakók a 150-200 méteres szélturbinák ellen August 17. 07:15 , környezetvédelmi, energetikai és gazdasági szempontok.
A következő hetekben várhatóan tisztább kép alakul ki arról, hogy mely pályázatok felelnek meg a feltételeknek, és mely beruházók kaphatnak lehetőséget a hálózati csatlakozásra. Addig azonban a tervezett szélerőművekről és azok pontos helyszíneiről sem lehet végleges tényként beszélni.