A MÁV minden évben bejelenti, hogy járatokat indít a horvát tengerpartra. Az Adria Intercity például hetente háromszor közlekedik, este indul a keletiből, a Dunántúlon több helyen is fel lehet rá szállni, hogy reggelre Splitben legyen. A cég honlapja szerint 49 eurónál (kb. 19 ezer forint) kezdőknek a jegyek, ami valóban alternatívája lehet egy autós útnak.
Nyáron közvetlen, szintén éjszakai vonatok indulnak még a horvát Rijekába és a szlovén Koperbe. Ezek minden nap közlekednek. A jegyárak sok mindentől függenek (mikor vesszük meg a jegyet, hálókocsiban utazunk stb.). A szerkesztőségben találomra beütöttünk egy július 24-i (szerda) dátumot, amire a legolcsóbb jegyre 27 eurós (10 ezer 500 forint) ajánlatot kaptunk Rijekáig (Fiume).
Gyakorlatilag ennyi a lehetőségünk, ha közvetlen vonatokkal akarunk elérni egy tengerpartot.
De mi van akkor, ha az olasz, a görög, vagy a bolgár tengerpartokra utaznánk vonattal?
Vagy azért, mert nincs autónk, vagy azért, mert taszítanak a zsúfolt autópályák, az autópályakapuk előtti dugók és az állandó parkolókeresés.
Feladja a leckét, ha külföldre akarunk utazni
Miközben tájékozódni próbáltunk a lehetőségekről, rájöttünk, hogy nemcsak az a kérdés, hogy hova és hogyan jutunk el átszállásokkal, hanem az is, hogy mindezt honnan tudjuk meg.
Velencét (Mestre) és Triesztet például megtaláltuk a jegyvásárlási keresőben, de például Anconát vagy Szalonikit nem.
Jegyárak pedig sehol sem voltak feltüntetve.
Ekkor fordultunk a MÁV-hoz, hogy magyarázzák el, hogy hogyan is van ez.
A MÁV-START nemzetközi utazás oldalán országonként lehet tájékozódni a lehetőségekről és a jegyárakról. Itt azok az országok érhetők el, ahová közvetlen járat indul – tudtuk meg a cégtől.
„A jegy.mav.hu-n keresztül lehetséges átszállással is jegyet venni, viszont csak olyan viszonylatokra, ahol a jegy nem tartalmazza a helyjegyet”
– tették hozzá.
Kivétel Ausztria
Az osztrák vasút által közlekedtetett helyjegyes vonatokra a pénztárakban van lehetőség a jegyvásárlásra. Ezeknél a vásárlásoknál a felületek mutatják a jegy árát is.
Próbaként leteszteltünk egy Szombathely-Salzburg utat, és valóban: a MÁV honlapja nemcsak azt árulta, hogy el, hogy hányszor és hol kell átszállnunk, meddig tart az út (5-6 óra), de felajánlotta az online jegyvásárlást is (a legolcsóbb ajánlat 13 ezer 650 forint).
Jó, de honnan lehet információhoz jutni?
Ha bemegyünk egy utazási irodába vagy a vasúttárság információs irodájába, minden bizonnyal ki tudják bogarászni, hogy hogyan lehet eljutni vonattal mondjuk Athénba vagy a Várnába.
No de 2024-ben csak létezik korszerűbb megoldás.
Várnát és egy nyári dátumot beütöttük a Google utazástervezőjébe, ahol az a válasz érkezett, hogy „nem rendelkezünk a legfrissebb menetrendekkel ehhez a területhez.”
Így a MÁV-tól azt is megkérdeztük, hogy létezik-e valami nemzetközi keresőmotor, ami segít információhoz jutni a nemzetközi vasúti utazásokhoz.
„Általános nemzetközi vasúti keresésre javasoljuk a Német Vasút (Deutsche Bahn) keresőjét az int.bahn.de oldalon”
– érkezett a válasz.
És valóban. A németek valami ok miatt tudják, hogy hova és hogyan lehet eljutni vonattal Budapestről. És gyakorlatilag bárhonnan bárhová. (Várnába például, hogy maradjunk a példánál, 25 óra alatt két átszállással, Anconába 16 óra alatt, három átszállással.)
Tényleg egyszerűbb az autó
Hogy legyen valami konklúzió: arra számítottunk, hogy korlátozottak a lehetőségeink, ha vonattal akarunk a tengerpartra menni, de arra azért nem, hogy az akadályok ilyen szerteágazóak lesznek.
Gyakorlatilag csak három tengerparti várost (Split, Koper, Rijeka) tudunk átszállás nélkül vonattal elérni.
Átszállással valamennyire kinyílnak a kapuk, de akkor nemcsak a magas jegyárakkal szembesülünk, hanem a nagyon hosszú utazási idővel is. 16 vagy 25 óra utazás, átszállásokkal tarkítva, valljuk be, nem alternatívája egy autózásnak, főleg akkor, ha még drágább is.
Jelenleg úgy tűnik, hogy Magyarországon nem a lakosság kényelemszeretete a vonatos nyaralások elterjedésének az első számú akadálya, hanem az árak és a szolgáltatások gyermekcipőben járása is, beleértve az információhoz jutást.
Az is érthetetlen, hogy a végtelen anyagi forrásokkal rendelkező Európai Unió – miközben roskadoznak az utak az autóktól és folyamatos káosz szélén egyensúlyoz a légiforgalom - miért nem pörgeti fel jobban egy, a kontinenst sűrűn behálózó gyorsvasúthálózat kiépítését.
Ha három-négy óra el tudnánk jutni Dubrovnikba vagy Gradóba, négy-öt óra alatt a francia vagy a görög tengerpartra, másról szólna egy ilyen cikk.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
