Előző éjszaka kellett átállnunk a téli időszámításról a nyárira, ezt azt jelentette, hogy egy órával rövidebb volt az éjszaka. Amikor ezeket a sorokat írom, fél 12 van, ami valójában fél 11, egy órával később világosodott reggel, és ma este 19:17-kor megy le a Nap Szombathelyen. Tegnap este hétkor már sötét volt.
Nem véletlen, hogy egyre jobban utáljuk az óraállítgatásokat, a téli és nyári időszámításokat. Ezt mutatja a Publicus Intézet közvélemény-kutatásának eredménye is, a kutatást a Népszava megbízásából készítették.
Az eredmények
Tízből nyolc (81 százalék) megkérdezett szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban és Európában. Mindössze 13 százalék gondolja másként.(A Publicus 2018-as felmérésekor a megkérdezettek háromnegyede, 78 százalék mondta azt, hogy jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne. Akkor is mindössze 14 százalék gondolta másként.)
Most leginkább a városokban, illetve a községekben és kertes házban lakók gondolják úgy, hogy jobb lenne óraátállítás nélkül (85-83-83 százalék); az óraátállítás mellett leginkább a panelházakban, és a megyeszékhelyekén élők vannak. (22-17 százalék)
A válaszadók kétharmada (65 százalék) ha időszámítást választhatna, akkor a nyárit választaná, amikor este tovább van világosabb. A megkérdezettek negyede (26 százalék) szerint a téli a jobb, amikor reggel hamarabb világosodik.
Bár minden korcsoportban többségben vannak azok akik inkább a nyári időszámítást választanák, a 45-59 év közöttiek 30 százaléka, illetve a 60 évnél idősebbek 29 százaléka szerint a téli időszámítás lenne a jobb.
A 2018-as felmérés során 62 százalék választotta volna a nyári időszámítást, ahhoz képest egy 3 százalékpontos növekedés.
Közel minden hetedik (15 százalék) megkérdezett úgy tudja, hogy az óraátállítás azért van, mert konkrét gazdasági haszna van, míg tízből négyen (39 százalék) úgy gondolják, hogy már nincs semmilyen gazdasági haszna, továbbá tízből szintén négyen (41 százalék) úgy tudják, hogy ez az egész csak egy hagyomány.
Leginkább a 8 általánost, vagy kevesebbek végzettek tudják úgy, hogy az óraátállítás csupán egy hagyomány (47 százalék), továbbá a 60 évnél idősebbek. (46 százalék).
Mindeközben minden második diplomás (50 százalék) úgy tudja, hogy egykor talán volt gazdasági haszna az óraátállításnak, de ma már nincs, továbbá minden ötödik diplomás, és minden ötödik 18-29 év közötti úgy tudja (20-20 százalék), hogy az egész óraátállításnak van gazdasági jelentősége, haszna.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2021 március 22-25 között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 1001 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét.
Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,1 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
