Tömegesen jönnek az ország keleti részéről a munkavállalók Szombathelyre - erősítette meg kérdésünkre a Született fészekrakó ingatlaniroda vezetője. Tapasztalatai szerint főként fizikai munkások jönnek, akik a város nagy cégeinél helyezkednek el, itt ugyanis sokkal magasabb bért kapnak, mint otthon.
Ma már cégek foglalkoznak azzal, hogy a munkásoknak szállást, albérletet szerezzenek, ők kötik meg a szerződéseket is. Sok cég naponta fizeti az albérleti díjat, rezsivel együtt naponta 1000-1200 forintot is kifizetnek emberenként. Általános az is, hogy egy szobába két embert költöztetnek, ha kiszámoljuk, egy kétszobás lakásnál négy emberrel ez alsó hangon is 120 ezer rezsivel együtt.
A szakértő szerint ez az egyik oka annak, hogy mára elszálltak az albérletárak, egy kétszobás lakásért már 85-95 ezret (plusz rezsi) is elkérnek havonta.
Ha drágulnak a lakások, drágul az albérlet is
Mindez összefüggésben van az ingatlanárak emelkedésével is, aminek a szakértő szerint két oka van, Az egyik a kormány CSOK-programja, ami alapból emelte az árakat, a másik, hogy tömegesen jelentek meg a befektetési céllal vásárlók. Éppen azért, mert ma bármilyen lakást ki lehet adni Szombathelyen, 30-40 százalékkal magasabb áron, mint pár évvel ezelőtt.
Persze, vannak olyan lakástulajdonosok is, akik nem akarják munkásoknak kiadni lakásukat, de ők tartoznak a kisebbséghez.
A keletről érkező munkások száma várhatóan tovább nő majd, ugyanis vannak, akik pár hónap, egy-két év után ausztriai munkahelyet keresnek, belőlük lesznek az ingázók. Az ő szombathelyi munkahelyükre pedig érkezik az utánpótlás az ország keleti részéről.
Győrbe, Sopronba még többen érkeznek
A hvg.hu összeállításából kiderül, hogy az egész Nyugat-Dunántúlon hasonló a helyzet, Sopron és Győr még kedveltebb a Kelet-Magyarországról érkező munkavállalók között.
Egyik olvasójuk például az Észak-Alföldről költözött tavaly nyáron, az érettségi után Szombathelyre. A magas albérletárak őt is meglepték, de nyomós érv volt számára, hogy Budapestnél még így is sokkal olcsóbban talált lakást. Idegenellenességgel még nem találkozott, azt viszont ő is érzékelte, hogy a rosszabbul fizető és a fizikai munkákat inkább az ő sorstársai végzik el. Amíg nincs saját autója, ő is kénytelen helyben maradni, a célja viszont az, hogy sokakhoz hasonlóan ingázhasson a határ túloldalára.
Nem csoda, hogy a nyugati határszél vonzó a keletről érkezőknek, Győr-Moson-Sopron megyei átlagfizetés idén a második negyedévben nettó 200 ezer forint fölött volt, ennél több pénzt egyedül Budapesten kínáltak a dolgozóknak, de még Vas megye is az országos lista első harmadában található. Az osztrák határ mentén Zala jelent kivételt, ott a gazdasági mutatók jóval rosszabbak.
Főbb gazdasági adatok a KSH Fókuszban a megyék című kutatása alapján:
Munkanélküliség (II. negyedév):
Győr-Moson-Sopron: 1,6% (1.)
Vas: 2,1% (3.)
Zala: 4,0% (9.)
Havi nettó átlagfizetés (I. félév):
Győr-Moson-Sopron: 200 363 (2.)
Vas: 177 949 (6.)
Zala: 152 854 (15.)
