A hagyományok szerint mások mellett Orbán Viktor kormányfő is felszólalási lehetőséget kapott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján, amelyen a miniszterelnök a korábbi években is fontos bejelentéseket tett. A hagyománytól azonban eltért, hogy az idei rendezvény online, így Parragh László MKIK-elnök és Varga Mihály pénzügyminiszter mellett Orbán Viktor is "zárt kapuk mögött" tartotta meg előadását.
Orbán Viktor beszéde elején a gazdaság újraindítási ütemeiről beszélt:
1. április 1-ig tart
2. július 1-ig tart
3. októberig tart.
Ennek részleteit bontotta ki a továbbiakban a miniszterelnök, felidézve, hogy a korábbi gazdaságvédelmi akcióterv, ami január 1-jén véget ért, a védekezés részét képezte, ez az új fázis viszont már "a támadás".
Felidézte, a koronavírus, gúzsba kötötte az országot, "gyomrost" adott neki, de nem következett be, hogy még mozdulni sem tudott, a gazdaság tekintélyes része működni tudott 2020-ban, a védekezési fázis hajnalán.
Amivel védekezett a kormányzat:
hitelmoratóriumot vezettek be (3000 milliárd forint marad a családok, vállalkozások zsebében)
• bértámogatást vezettek be és adócsökkentés következett
• beruházási támogatás érkezett 1434 vállalkozásnak, 280 ezer munkahely maradt meg és több 10 ezer jött létre
• olcsó hitelek érkeztek a piacokra, hatalmas források áramoltak a gazdaságba, ezek fele "elsősorban a magyarokat segítette"
• decemberben Magyarországon ugyanannyian dolgoztak, mint a válság előtti decemberben, vagyis "a védekezés elérte a célját, a munkahelyek megtartását, több mint 4,5 millió honfitársunk munkából él", a munkanélküliség a 3. legalacsonyabb szinten áll Magyarországon, de a csehek utolérhetők - a németek nem.
"Elhárítottuk azt a rendkívül nagy kísértést, hogy visszatérjünk a segély alapú gazdaságra" - foglalta össze Orbán Viktor.Felidézte, a kormány nemzeti konzultációt indított "egyetértési pontok létrehozása" céljából, ebből derült ki a kormány számára, hogy mit tartanak az emberek kibírhatónak, és mit kibírhatatlannak. Az utóbbiak közé sorolta a visszajelzések alapján az óvodák, az iskolák és a munkahelyek bezárását.
"Azt gondoltuk, a középiskolás gyermekekkel nem feltétlenül kell otthon maradni, ezért vezettük be náluk a digitális munkarendet" - indokolt a miniszterelnök.
Majd feltette a kérdést: "Mikor nyithatunk?" Elmondta, a vakcina nyitja meg az új gazdasági időszakot.
"De mikor indul újra maga az élet? Február közepén indítunk konzultációt online módon a nyitás kérdéseiről: egy lépés, több lépés, fokozatos vagy teljes. Ez a disputa értelmes!"
A gazdaság újraindítása - a "támadás"
Első fázis tehát áprilisig (részben bevezetve):
• lakásfelújítási támogatás
• újlakás-áfa: 5 százalék, cél, hogy évente 40 ezer lakást építsen a magyar építőipar
• 25 év alattiak szja-mentessége
• új hitelkonstrukció jön: 10 évre 10 millió forintig 0 százalékos hitelt nyújtunk az újranyitó mikrovállalkozásoknak, akiknek nincs meg a kezdő összeg, 3 éves moratóriummal.
Április 3-ra ígért bejelentéseket "egy szabadabb életről. Második fázis (július 1-ig):
• 2000 milliárd forintos felsőoktatási átalakítási csomag.
Harmadik ütem:
• zöld-körforgásos átállás, digitalizáció ("ellenlábasa és szövetségese is lesz az EU-nak Magyarország, ezen ügyekben szövetségesei, a migrációban és a családellenességben ellenlábasai")
• agrár- és vidékfejlesztési stratégia 8-10 évre.
Orbán Viktor szerint nem automatikus a bezárt gyárak újranyitása, de ki kell használni, hogy a másutt bezárt gyárakat Magyarországon nyissák meg, "benevezünk ebbe a versenybe".
Szerinte a baloldali gazdaság ettől merőben, alapjaiban tér el. Kijelentette, Németország, Kína és az Egyesül Államok egyaránt fontos a magyar gazdaság számára, de fontos, hogy Koreából és Kínából jött a legtöbb beruházás az elmúlt két évben Magyarországra, miközben a legtöbb munkahelyet az Egyesült Államok teremtette tavaly.
Reagált arra a közkeletű kritikára is, mely szerint Magyarország "összeszerelő-üzem", Magyarország a tervek szerint ugyanis "megőrzi a elektromos autók gyártásában megszerzett pozícióit", ez pedig tudástőkéből is áll magyar oldalról.
"Részt kell vennünk a világgazdaságban, exportálnunk kell, a magyar export tavaly a 34. legnagyobb exportőr volt, még nyersanyag nélkül is, ez fantasztikus teljesítmény" - folytatta Orbán Viktor.
Varga Mihályhoz képest optimistább a 2020-as visszaesést tekintve, szerinte Ausztria számánál is jobb lesz a magyar, inkább 5-höz, mint 6-hoz lesz közelebb a visszaesés mértéke. Szót ejtett még arról is, hogy a magyar gazdaság nem ugyanaz a magyar tulajdoni aránnyal. Több szektorban már sikerült magyar tulajdoni többséget kialakítani (például a médiában), de a bolti kereskedelemben még nem sikerült áttörést elérni, "épphogy elérjük a 2010-es magyar tulajdoni arányokat, fejtörést okoz ez nekünk".
"És vannak ágazatok, amelyeket a következő 10 évben szeretnénk megváltoztatni" - mondta még:
• információ, kommunikáció, vasút
- ezeket sorolta fel mint magyar tulajdonba veendő ágazatokat. Szerinte a magyar gazdaság sikere három pilléren fekszik:
1. a munkás minősége
2. a vállalkozó minősége
3. a politikus minősége.
"Ha a munkás testtartása egyenes, akkor jó minőséget képvisel. Ez nem egyszerűen politikai vélemény, hanem tények is alátámasztják" - részletezte. A vállalkozó minőségéről szólva elmondta, ütésállónak, kezdeményezőnek és magyarnak kell lennie, "amikor jól megy neki, áldozzon a hazájára is". A politikusoktól pedig elvárja, legyenek
• bátrak
• kiszámíthatóak
• csapatjátékosok.
A mindenkori jegybankelnöktől pedig Orbán Viktor azt várja el, "legyen kiemelkedően jó szellemi képesség képességű, de e téren nem panaszkodhatunk".
"A miniszterelnök pedig mindezt ne rontsa el, hallgasson az okosabbra" - zárta szavait. - idézi az infostart.hu.
