A miniszterelnök a március 15-i nemzeti ünnepen tartott beszédében az 1848-es és a jelenlegi események között állított párhuzamot. Ahogyan a márciusi ifjak is a békés forradalomban hittek, úgy Magyarország most sem akar háborút - idézi Orbán Viktort a Világgazdaság.
Beszédének főbb kijelentései:
Nem az a kérdés, hogy milyen világot hagyunk a gyerekeinkre, hanem az, hogy milyen gyerekeket hagyunk a világra. Ezen múlik minden. A miniszterelnök hozzátette, hogy 176 évvel ezelőtt is azon múlt minden, mert a márciusi ifjak szülei derék gyerekeket hagytak a világra. Minden amint van, az elődeinknek köszönhető, és küldetésünket is tőlük kaptunk, amit tovább kell vinnünk.
A magyarok sorsa láncolat, Szent Istvántól Petőfin át az 1956-os hősökön keresztül a mostani generációig, és itt megy majd tovább.
Európa cél nélkül töri a követ, Magyarország katedrálist épít a kőből. Ezt a katedrálist látták maguk előtt a márciusi ifjak is, ezért voltak bátrak – emelte ki Orbán Viktor.
Európa ma nem csendes, hanem egyre hangosabb. Európa népei féltik az értékeiket, pont úgy, ahogy Petőfiék idejében. Most épp Brüsszeltől, akik ránk akarják kényszeríteni az akaratukat.
De mi nem megyünk háborúba, nem engedjük be a migránsokat, és nem adjuk oda a gyermekeinket sem! – jelentette ki a miniszterelnök.
Brüsszel nem az első birodalom, amely Magyarországot le akarja igázni, de előbb utóbb mindenki belátta, hogy ellenünk nem megy semmire.
Elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma, és elvásott a vörös csillag is.
Mi vagyunk az a Dávid, amit minden Gólitának jó elkerülni – tette hozzá Orbán. Azt azonban kiemelte, hogy a kiegyezéssel megmutattuk, hogy ha megkapjuk a tiszteletet, akkor mi is megadjuk, és velünk együtt lehet működni.
A kormányfő szerint azonban ha Brüsszel ezt nem látja be, akkor el kell foglalnunk Brüsszelt. 1848-ban megálltunk Schwechatnál, de most nem fogunk. Magyarországnak vannak társai. Az év elején még egyedül voltunk, de év végére már mi leszünk a többség a nyugati világban, ahol szuverenista fordulat érkezik.
