Megtartotta évértékelő nemzetközi sajtótájékoztatóját Orbán Viktor miniszterelnök. Az eseményen 63 médium képviselői vettek részt, köztük a Nyugat.hu újságírója is. A főbb témák előre sejthetők voltak: háború és béke, migráció, Brüsszel, valamint Donald Trump szerepe a nemzetközi politikában.
Orbán Viktor a kérdések előtt rövid összefoglalót adott a 2025-ös év eseményeiről, illetve a 2026-os év legfontosabb kihívásairól. A miniszterelnök szerint 2025 rendkívül mozgalmas esztendő volt mind választói, mind kormányzati szempontból: a tavalyi évben összesen 82 állam- és kormányfői találkozón vett részt. Megítélése szerint ez az év egy korszak lezárását is jelentette a nemzetközi politikában.
„Trump elnök hivatalba lépése megadta a kegyelemdöfést a régi korszaknak”
– fogalmazott.
A kormányfő a lezárult időszakot liberális világrendnek nevezte, amelynek szabályai szerinte már nem érvényesek. Úgy látja, a magyaroknak 2026-ban egy új szabályok szerint működő világban kell helytállniuk.
Orbán Viktor kijelentette:
„Az új korszak legfontosabb kérdése itt Európában a háború vagy a béke kérdése.”
A miniszterelnök szerint a kormány feladata egyértelmű: Magyarországot távol kell tartani a háborús veszélyektől. Hozzátette: az új korszak másik meghatározó kérdése az energia, amelyről a következő időszakban kiélezett viták várhatók. Meglátása szerint az állami szuverenitás egyre inkább az energiaellátás biztonságától függ, miközben a gyorsuló technológiai fejlődés ugrásszerűen növeli az energiaigényt. Azok az országok lehetnek a korszak nyertesei, amelyek képesek olcsó és megfizethető energiát biztosítani ezeknek az iparágaknak. Orbán Viktor állítása szerint Magyarország energiaellátása és energetikai függetlensége garantált.
A kormányfő felhívta a figyelmet arra is, hogy a Brüsszelben születő gáz- és energiaszabályozások súlyosan károsítják Magyarországot. A kormány jogi és politikai eszközökkel is kész megvédeni álláspontját. Orbán Viktor abban bízik, hogy 2027-re véget ér az orosz–ukrán háború, és ezzel a brüsszeli szankciók is okafogyottá válnak. Hozzátette: a jelenleg hatályos uniós árszabályozás mintegy 20 százalékkal növeli az energiaárakat Európában.
A 2026-os év másik kulcskérdésének a miniszterelnök a migrációs paktum végrehajtását nevezte. Elmondása szerint a brüsszeli döntések alapján Magyarországnak évente 23 ezer menedékkérelem elbírálását kellene lefolytatnia, ami csak úgy lenne lehetséges, ha 10 ezer fős befogadó létesítményeket hoznának létre. Orbán Viktor ezt határozottan elutasította:
„A magyar kormány álláspontja változatlan: nem veszünk át egyetlen nyugat-európai országtól sem egyetlen migránst sem, nem építünk menekülttábort. Nem változtatjuk meg a határvédelmünket, nem leszünk bevándorló ország, és nem fogadjuk el, hogy Brüsszel mondja meg nekünk, kikkel éljünk együtt.”
Az új korszak negyedik nagy kérdését a miniszterelnök a fejlődésben jelölte meg. Orbán Viktor szerint reális célkitűzés Magyarország gazdasági fejlődése és a magyarok életszínvonalának javítása. A kormány álláspontja szerint válságos környezetben sem szabad feladni a gazdaságfejlesztési célokat, mert fejlődés csak akkor lehetséges, ha az ország nem mások finanszírozására fordítja erőforrásait.
Orbán Viktor világossá tette: Magyarország nem ad hadikölcsönt Ukrajnának, nem vesz részt pénzügyi támogatásban, fegyverszállításban vagy katonai szerepvállalásban. A „kölcsönnek” nevezett konstrukciókat szerinte valójában vissza nem térítendő támogatásként kellene kezelni. A kormány elutasítja azokat a brüsszeli döntéseket is, amelyek hadigazdaságra állítanák át a tagállamokat, mivel ez megítélése szerint sem a békét, sem a nemzeti gazdasági érdekeket nem szolgálja. Magyarország ezért a hadigazdaság helyett „békegazdaságot” épít, amelyet a miniszterelnök a magyar fejlődési modell sajátos útjaként írt le, szembeállítva azt a szerinte háborúpárti brüsszeli megközelítéssel.
Orbán Viktor szerint a békegazdaság eredményei közé tartozik többek között a 30 év alatti, egygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége, a minimálbér 11 százalékos emelése, valamint a 14. havi nyugdíj bevezetése.
A sajtótájékoztató végén a kormányfő rátért a 2026-os országgyűlési választás általa vélt legfőbb tétjére. Megfogalmazása szerint Magyarország vagy a „brüsszeli úton” halad tovább, amely háborút és gazdasági megszorításokat hoz, vagy marad a „magyar úton”, amely békét, fejlődési lehetőséget, erősebb gazdaságot és jobb életkörülményeket ígér a magyarok számára.
Bár Orbán Viktor a Facebook oldalán a napokban azt írta, hogy kérdés nem fog válasz nélkül maradni, az újságírók fele nem kérdezhetett a miniszterelnöktől. Mindenkinek egy kérdése lehetett, de sajnos munkatársunk sem jutott szóhoz, pedig lett volna bőven kérdésünk.
