Az utóbbi hetekben csúcsra járatták a Fidesz kampánygépezetét, köztük olyan eszközöket bevetve, mint a Tisza Párt állítólagos adóemelése elleni tiltakozás, vagy a legújabb, amikor a Fidelitas a kötelező sorkatonaság visszahozatala ellen indított aláírásgyűjtést, azzal, hogy a Tisza Párt ezt tervezi.
Mennyire befolyásolják a történések a pártszimpátiát?
Az ellenzék, köztük a DK és a Tisza sem fukarkodik a kampánnyal, amit az utóbbi időben leginkább a Zsolti bácsi- és a Szőlő utcai ügy jelentett.
De a legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják 
Republikon: Már 8 százalékponttal vezet a Tisza Párt a Fidesz előtt 2025. October 06. 11:01 , hogy csupán a hibahatáron belül változnak a pártpreferenciák hónapok óta. A Tisza magabiztosan őrzi a nem is olyan kicsi előnyét, a Fidesz stagnál, a Mi Hazánk a parlamenti küszöb fölött áll. A DK pedig kétségbeesetten küzd a levegőért és a küszöb átlépéséért.
A 21 Kutatóközpont most annak nézett utána, mennyire befolyásolják a történések és a politikai üzenetek a pártszimpátiát. Változik-e a Fidesz tábora például a Szőlő utcai gyermekotthonban történtek hatására, vagy csökken-e a Tisza Párt támogatottsága a Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügy miatt. Az elemzést a 24.hu közölte.
A választók többsége jóval a kampány előtt dönt
Az elemzés felidézi azt a tapasztalatot, hogy csak kivételes és rendkívüli események boríthatják fel az erőviszonyokat, mivel a szavazáson részt vevő választópolgárok nagy része valószínűleg már eldöntötte, hogy kire fog voksolni. Az előző két választáson a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatása szerint 80 százalék már a kampány előtt döntött. Az a kevés ember, aki pedig tényleg ingadozik valószínűleg megosztott abban, hogy kihez csatlakozik, így nem változnak érdemben az erőviszonyok.
Az intézet abból indult ki, hogy az az ügy befolyásolja leginkább a szavazókat, amit maguktól, spontán módon is meg tudnak említeni mint a közelmúlt legfontosabb történését. Az utóbbi hetek legtöbbet említett témája a Szőlő utca ügye volt. A témát nagyobbrészt ellenzéki szavazók hozták fel: a kormánypártiak mindössze 6, a pártnélküliek 5 százaléka említette magától (a fideszesek inkább „álhír”-kontextusban).
Az elemzés kiemeli, hogy nincs olyan, hogy „mindenki erről beszél”, a válaszadók radarján különböző események vannak rajta. A Szőlő utcai ügyet említők is megosztottak aszerint, hogy a gyermekvédelemre fókuszáltak (14 százalék) vagy az állítólagos „Zsolt bácsira” (7 százalék), esetleg általánosságban csak annyit említettek, hogy „Szőlő utca”. Tehát még egy ilyen nagy figyelmet kapó ügy is csak mérsékelten jut át a politikai árkokon.
Az intézet arról is megkérdezte a válaszadókat, hogy miről beszélgettek, és mely témákat kerülték el az utóbbi időben. Ebből ugyanis kiderül, hogy mit tartanak fontosnak. Az alábbi táblázatban nem a spontán említések láthatók, hanem annak a megoszlása, hogy az általunk megnevezett témákról mennyit beszélgettek a megkérdezettek a saját bevallásuk szerint.
Az adatok szerint a Szőlő utcai ügy a többi aktualitást megelőzte, de a háborút nem, és gyakorlatilag egy szinten volt a Tisza Párt adóterveivel kapcsolatos diskurzussal. Az utóbbiról a kormánypártiak egyébként többet beszélgettek, mint a Tisza saját szavazói, az Otthon Start program esetében ugyanakkor hajszállal kevesebb azok aránya, akik nem hallottak vagy nem beszéltek róla.
A társadalom mindössze 29 százaléka beszélt tehát sokat a Szőlő utcai ügyről, ráadásul ez a kormánypártiak csupán 22, a pártnélküliek 10 százalékáról mondható el. Tehát elsősorban az ellenzékiek beszéltek róla. Persze, az sem kevés, ha a kormánypártiak 22 százalékának egy részét elgondolkodtatta, elbizonytalanította, és ezt nem lehet kizárni az adatok alapján.
A 21 Kutatóközpont az elemzés végén leszögezi, hogy
a kampány hátralévő időszakában csak a katartikus, rendhagyó és egyszerűen interpretálható ügyek lehetnek képesek arra, hogy kimozgassák a választók széles rétegeit azokból az árkokból, amelyekbe az utóbbi időben bekerültek. Ha egyáltalán.
(Címlapképünk csak illusztráció.)
