A konzervatívabb lelkeknek elég, ha rájuk néznek, s máris felsóhajtanak:
Ezek a mai fiatalok...
Pedig dehogy. Nem tipikus fiatalok ők, ki is kérnék maguknak ezt! Hanem valódi különcök. Réges-régen, az ifjúság lázadásának idején, amikor a gombafejekkel nagyjából egyidőben megjelentek az újoncokból verbuvált garázs-együttesek (hiszen ezt jelenti apunk
: kezdő, újonc) még ideológia is tartozott az extrém megjelenéshez. Rendszerellenes, a szabadosságba átcsapó korlátlan szabadság, az anarchizmus jelét magán viselő irányzat volt.
A jelképek még megvannak
Punk’s not dead!
– a punkok sosem halnak meg. A mozgalom nem is. Vannak követői. És a jelképek is megvannak még. Hordják őket nyakláncon, pólón, piercingen, tetoválás formájában. A mögöttes tartalom azonban, az életre hívó elvek már alig ismertek. Együtteseik még mindig nyomják, hogy minden szar, szar ez a rendszer is! – de nemigen akar már senki másikat csinálni.Nem állnak ki a felfegyverzett katonák elé rózsaszín hajjal, szándékosan rongált, szedett-vedetté tett ruhákban. Ez, itt, a biztonságosan langyos Középkelet-Európában, már nem a lázadások kora. És tőlünk nyugatabbra sem az. Vagy ha mégis, hát inkább ősellenségeiké, a skinhead-eké. Mert vannak örök dolgok, például a gyűlölködés.
Lázadás minden ellen - és semmiért
A bőrfejűek katonás rendje és az elvkövetése, ha szembekerül a kontroll nélküli viselkedéssel (sőt gyakran erőszakkal), akkor ahhoz bizony előbb-utóbb a rendőrségnek is lesz némi köze... Legalább annyi, hogy aktákat nyitnak, amikben gyakran kerül elő a
könnyű testi sértés
és asúlyos testi sértés
kifejezés.De legtöbbször még ez sem következik be. Vérző fejjel, feldagadt orral menekülnek a csata hősei és szurkolótáboruk lépcsőházakba, sötét parkokba, hogy ott számba vegyék harci sebeiket.
A skinheadekkel való zsigeri ellentéten felül a jellemző külső jegyek maradtak még meg. Jelszó: minél szokatlanabbul kinézni! Sőt, legyen a viselet megbotránkoztató – és persze a viselkedés is hozzá. Itt nincs finomkodás, az illemtankönyveket régen elégették (azoknak a lángjánál sodortak talán cigarettát maguknak) – itt lázadás van. A világ prüdériája és konzervativitása ellen. Meg leginkább semmi ellen, csak úgy általában.
A punkok természetrajza
A punk-feeling leglátványosabb velejárója – a haj. Ez tipikus esetben a kopasz fej szimmetriatengelyén magasra zselézett, pengevékonyságú, de lehetőleg minél hosszabb és minél lehetetlenebb színű sérót jelent, de a SIC punkfesztjén rengeteg alternatív frizuradivat felvonult.
A csíkokban meghagyott kopasztól a rasztáig, a csupasz fej tetején japánosan csüngő egy szál lófaroktól a borzasra zselézett zöldes-szőkéig. Lényeg, hogy nagy biztonsággal elakadjon a konszolidált idős hölgyek lélegzete, ha meglátják...
Lógó dolgok
Szintén kötelező a fülbevaló (lehetőleg sok) és a piercing (orrba-szájba, a legelképesztőbb helyeken akár). Legtöbben ezeket a merényleteket már nem saját kézzel követik el maguk ellen, és még csak nem is a szomszéd srácot és a nagymama gombostűjét hívják segítségül. Haladni kell a korral, kérem!
Lógó dolgaik felsorolása itt még nem ért véget. Kell nyaklánc jellegzetes szimbólumokkal - ebből is amennyi csak elfér -, és kell néhány fém kutyapóráz is fartájékra, amit
eksön
esetén gyorsan le lehet oldozni. Vagyis: 2 in 1 – mutatós és praktikus egyben. Ám, ha ez nincs, egy színes nadrágtartó is megteszi.A póló legyen nyúlott, és úgy az igazi, ha anarchia-jel, polgárpukkasztó, otromba szöveg, vagy a punk-kultusz valamelyik kisistenének arcképe díszíti. Fölé lehetőleg kopott és itt-ott szándékosan kiszabott bőrdzseki dukál, lengébb idő esetén fakultan színes, csíkos vagy kockás pulóver, flaneling, lényeg hogy jó sok kitűző, ilyen-olyan entyem-pentyem legyen rajta.
A nadrág legjobb, ha piros, pink vagy kockás. Tuti menő, ha ráadásul nem egyforma hosszúak a szárai, no meg vagdostak bele gondos kezek némi folytonossághiányt. Alatta rendszerint tornacipőt vagy élénk színű acélbetétes bakancsot hord a punk.
Energiacsapolás zajártalomra
Az állandósult divathoz jellemző viselkedésmód is társul. Nem véletlenül a tizen- és huszonévesek irányzata ez, akárcsak a többi radikális csoportosulás – a személyes harcok, a vadság és az (általában elnézett) agresszió időszaka. A szombati dzsemborin is csak azért nem kellett kisípolni a durva szavakat az alternatív körökben egyébként jólismert bandák (a Hatóságilag Tilos, a Tirpunk, a Szakadék, a Késő Bánat és a Proform) fellépése közben, mert egyrészt itt senkit nem zavartak, másrészt pedig egyébként sem igen volt érthető, mit is akart mondani az énekes.
Meg talán nem is az a lényeg. Ez az egész brutálisan hangosan hallgatandó, rengeteg dobot, már-már zajártalommá felpörgetett ritmusú zene - itt azért nem törtek gitárt a fiúk... - azért kell, hogy lehessen nagyokat ugrálni, hajrázva pogózni, ütközni, legálisan és lájtosan verekedni, földre lökni a másikat. Majd aztán természetesen rögtön fel is segíteni, mert nincs itt harag!
Azért ők is csak
ezek-a-mai-fiatalok
...Csak energia-csapolás, tombolás van. Szóval a SIC aulájának színpada előtti küzdőtér valóban küzdőtér volt aznap este. Mások, akik meg nem akartak koncertsérülésekkel hazavánszorogni hajnalban, azok sört ittak, cigarettáztak az asztaloknál. Akit pedig sem itt, sem ott nem lehetett látni, azt az épület előtti padoknál hányatták, élesztgették éppen a barátai.
Mert azért valamennyire mégiscsak tipikus fiatalok a punkok...
