Nem meglepő, hogy a javában tartó építkezéskor római kori vízvezetéket találtak, hiszen annak meglétét már ismerték 
Feltárják a kőkorszaki települést Sében és a római kori, Savariába vezető vízvezetéket 2018. September 19. 07:19 . A régészek azt is tudták, hogy itt nem a másutt megszokott, magas építésű, oszlopokon álló vezetékről van szó.
Savaria városát i.u. 50 körül alapította Claudius császár, és azonnal elkezdték kiépíteni a város életéhez szükséges infrastruktúrát. Szombathelynek akkor is voltak patakjai, a Gyöngyös és az Aranypatak, de az alacsony vízhozam miatt a vízvezetékre szükség volt, a ma rohonci domboknak nevezett magaslatokról szállították a vizet, a vezetéket a mai Sé és Dozmat területén át építették meg.
Mivel adott volt a vízvezeték folyamatos esése, azt a talajszinten építették meg, és kővel borították. Gyakorlatilag egy csatornát alakítottak ki, ám ebben tiszta ivóvíz folyt. Régészeti kutatások és irodalmi adatok alapján ma már szinte teljes egészében ismert a létesítmény szerkezete, nyomvonala és működése.
Körülbelül 25 kilométer hosszú, föld alatti vezetékről van szó, ami követi a Bozsok és Szombathely között található dombokat, a vezeték akár 80 ezer köbméter vizet is képes volt Savariába juttatni naponta. Most ennek egy mintegy 80 méteres szakaszát tárták fel a régészek.
Feltárják a kőkorszaki települést Sében és a római kori, Savariába vezető vízvezetéket
2018.
September
19.
07:19
végzik el.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
