Savanyú Péter: már a vonal fölött

A 24 éves diszkoszvető másfél éve készül együtt Annus Adriánnal. A bosnyák Grand Prix-en lépte át a 60 méteres álomhatárt, így utazhat az Univerziadéra. Kezdődő sikertörténet?

Savanyú Péter 1987. január 1-jén született. A Tamási Omega AC diszkoszvetője. 2009 év végétől készül együtt Annus Adriánnal a Haladás VSE konditermében, dobópályáján.

Bár sokan már leírták a fiatal atlétát, idén látható fejlődésnek indult, versenyről-versenyre javította egyéni csúcsát, a bosnyák Grand Prix-en élete legjobb dobásával, 60 méter, 7 centiméterrel teljesítette a kvalifikációs szintet az augusztusi, Shenzeni Universiadéra.

Már jó messze elrepül a diszkosz
Mészáros Zsolt

Tamásiban, ahol elkezdtél dobni, milyen hagyományai voltak a diszkoszvetésnek? Egyáltalán miért pont ezt a sportágat választottad?

Akadt pár tehetséges, fiatal dobó Tamásiban, de inkább csak az ifjúsági korosztályban. Édesanyám testnevelő tanár, úgyhogy viszonylag hamar, már nyolc éves koromban kikerültem az atlétika pályára. Kezdetben a futással próbálkoztam, de ott kevésbé voltam sikeres. Tizenegy-két éves koromban kezdtem el dobni. Először gerelyt, majd súlyt, végül leragadtam a diszkosznál.

Emlékszel arra, hogy mi volt az első versenyed, amit megnyertél?

Most megfogtál. Erre már nem emlékszem. Azt viszont tudom, hogy az első érmemet 1998-ban kaptam még mezei futásban, 2 kilométeres csapatversenyen – mondta mosolyogva.

Hogy kerültél Szombathelyre?

Célirányosan választottam Szombathelyt. Semmiképpen nem akartam felhagyni a dobással, az volt a legfontosabb számomra. Úgy gondoltam, ha ide jövök, a főiskola mellett tudnám tovább folytatni.

Mekkora lökést, plusz motivációt jelent számodra, hogy együtt edzhetsz a sportág egyik legjobbjával, Fazekas Róberttel?

Ez óriási motiváció számomra. Már gyerekkoromban is példaképemnek tartottam Robit, nagyon örülök, hogy megvalósult egy álmom, és együtt készülhetek vele. Nagyon jól kijövünk egymással, de ez persze igaz az edzőmre, Adriánra is. Teljesen normális a kapcsolatunk egymással.

Az egyéni csúcs...

Most, hogy már átlépted a 60 méteres álomhatárt, mik a céljaid a sportágban?

Idén jó lenne, ha még a 61 métert is el tudnám érni. Az lenne a hab a tortán, ha ezt kint tudnám dobni Kínában, az Universiadén. Egyelőre még nem tudok semmit a mezőnyről, de nézegettem már az eddigi Universiadék eredményeit. 60 méter fölött azért már lehet keresnivalója az embernek. Az első öt-hat hely valamelyikét már meg lehet vele szerezni.

Elég közel van egymáshoz Kína és Dél-Korea. Látsz esetleg arra esélyt, hogy a 63 méteres B szintet teljesítsd a világbajnokságra?

Ahhoz, hogy ez idén sikerüljön, mindennek össze kéne jönnie. Nagyon jó formában kell lennem, és egy jó szelet is el kéne csípnem. Úgyhogy reálisan nézve azt kell, hogy mondjam, ez már nem csak rajtam múlna.

Akkor nézzünk egy picit messzebbre. Minden sportoló álma, hogy részt vegyen az ötkarikás játékokon. Későbbi terveid között szerepel egy olimpia?

Ezt még nem tudom. Természetesen pályafutásom csúcsa lenne, ha ez összejönne. Egy biztos, szeretnék minden évben szép fokozatosan javulni. Aztán majd meglátjuk, mire viszem a tehetségemmel.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt, vagy facebook messengeren ide kattintva. Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Sport