Aki figyelmesen követi az aktuális híreket, az valószínűleg találkozott az afrikai sertéspestissel (ASP). Az ASP már múlt évben megjelent hazánkban, azonban csak az idei évtől kezdte el ritkítani országunk sertésállományát.
Ezzel pedig hatalmas problémát okoz nem csak a sertésexportnak, hanem a gazdáknak is. Bár az interneten rengeteg információt találtunk, megkérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) is.
Megtudtuk, hogy a múlt század elején felfedezett betegség először Afrikában jelent meg, majd később több országra is átterjedt. Az 1980-as évekre Európában is felütötte a fejét, de nagy anyagi áldozatok árán, Szardínia kivételével, sikeresen felszámolták.
Az ASP vírusa újabban 2007 elején grúz sertések között terjedt el, majd innen részben vaddisznók és különböző módokon (fertőzött élelmiszer, állat- és takarmányszállító járművek) a Kaukázus térségének országaiban is felütötte a fejét. Innen könnyen eljutott Oroszországba, Ukrajnába és Fehéroroszországba.
A betegség aztán fokozatosan söpört végig a kontinensen, így eljutott Kelet- és Közép-Európába. Ezt az is alátámasztja, hogy öt éve Lengyelországban és Litvániában is találtak fertőzött sertéseket.
2016-2017-ben már a szomszédos országokban, köztük Romániában és több közép-európai térséghez tartozó országban is felütötte a fejét. Magyarországon 2018 tavaszán jelent meg a betegség, ami eddig kizárólag vaddisznókat betegített meg.
Az ASP tünetei a fertőződést követően három-tizenöt nappal alakulnak ki és nagyon változatosak lehetnek. Az azonban megegyezik, hogy szinte minden esetben magas, 40°C feletti lázzal jár. A megbetegedett állatok bágyadtak, étvágytalanok, de gyakori, hogy hánynak és hasmenés is előfordulhat.
A fülek, a farok és a lábvégek bőre kékes-lilás, vagy vörös elszíneződés. A vemhes kocák pedig elvetélhetnek. További tünetek között még megtaláljuk a véres hasmenést és az orrvérzést is. Ezek azonban csak ritkán alakulnak ki, mert az állat az első, tünetek megjelenését követően néhány napon belül elpusztul.
Az előbbi panaszokra egyelőre még nem létezik gyógymód. A betegséget leginkább úgy tudjuk megelőzni, hogy betartjuk az alapvető állategészségügyi és járványvédelmi szabályokat. Ehhez nyújt segítséget a Nébih Afrikai Sertéspestis tematikus oldalán elérhető Jó Sertéstartási Gyakorlat című útmutató.
A dokumentum olyan óvintézkedéseket tartalmaz, melyekkel megelőzhető a vírus állattartó telepeken való megjelenése. Fontos, hogy sertésvásárláskor is körültekintőek legyenek a gazdák és csak a megfelelő igazolásokkal rendelkező állatokat hozzák be külföldről. A rossz hírek mellett azonban van jó hír is, ugyanis az afrikai sertéspestis emberre veszélytelen. A vírus csak a házi sertést és a vaddisznót betegíti meg.
A Nébih lapunknak elmondta, hogy minden megtesznek a vírus megfékezésére. A betegség főleg az Északi-középhegység és az Alföld északi megyéit érinti, azonban már Fejér megyében is megjelent a betegség. Ezért az állomány ritkításával próbálják lassítani a vírus terjedését. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a betegség továbbterjedhet az ország nyugati felére.
