Sörgyári capriccio, hab nélkül – Kőszegi premier

Kőszeg az idei nyárban nem a legszebb arcát mutatja, persze a felújítást, ahogy a nagytakarítást is általában, mindig felfordulás kíséri. A vár és környéke rekonstrukciójából mi, várszínházi premierre érkezők csupán a hepehupás földes utakat látjuk, csetlünk-botlunk rajtuk, mire átszeljük a belvárost. Az is feltűnik, ez egy ilyen nap, hogy a patinás kis ékszerdobozban mennyi a jobb sorsra érdemes műemléki ház. A Fő tér bezzeg csillog-villog, fúvószenekar próbál az estére, korzózunk, a standokon sört csapolnak, kedvenc fagyizómban áll a sor, van itt jóféle teraszos élet. – De siessünk, mert vár a színház!

Kevesebb a szokásosnál a néző

Erről jut eszembe, a várszínház sem a legjobb nyarát éli – ez tényleg egy ilyen nap. A vár felújítása miatt játszóhely nélkül maradtak, darabjaikkal ideiglenes helyekre kényszerülnek. A szezonra a pénztelenség is rányomja a bélyegét, hiányzik az NKA többmilliós támogatása (idén nem hirdette meg szokásos, kifejezetten ezeket a fesztiválokat támogató pályázatát) kevesebb a néző is, van tehát bajuk bőven. Ennek ellenére, a 30. jubileumi évadon sem adták alább, a nyár minden egyes napjára kínálnak jobbfajta programot, csak legyen, aki befizeti magát.

Próbálják a Sörgyárat

Nyugat.hu

Csúcspont idén is a saját nyári bemutató. Számon tartjuk, várjuk, autóba szállunk, hogy lássuk. Magunkénak érezzük a társulatot is, ki tudja hányadik korszaka ez már a Várszínháznak, emlékszem Merő Béla rendezéseire, volt idő, amikor Jordán Tamás járt ide, három éve pedig Znamenák István keze alatt dolgozik a művész-műszak. Őskövületnek számít a csapatban Hollósi Figyes, Pogány Judit, Bezerédi Zoltán, őket mindig visszavárjuk. (Ahogy a mostani szereposztásból hiányzó Molnár Piroskát, Újlaki Dénest.)

Sörkertté alakították a Brenner-ház udvarát

A Brenner-ház udvarára költözött Hrabal sörgyára, színpada és lelátója, ponyvával fedett kocsmája és lakókocsis illemhelye. Ez utóbbi egyébként zseniális találmány, páratlan retro-élmény. A várszínház bora mellett természetesen sört is csapolnak, hozzá perecet vagy az extra-finom és óriási ostrom-pogácsát is ropogtathatunk.

A helyszín amúgy találó, azt bánjuk csupán, hogy nem kértünk a lelátón helyet, mert lent az első 6-7 sor között nincs szintkülönbség, így középtájban csak a színpadi történéseket látni. A lenti vagy oldalsó jelenetekből semmit. Pedig amúgy jó ötlet, hogy az egész udvart bejátsszák, még a kultikus sörgyári kéménynek is megtalálták a kicsinyített mását.

A Hrabal-remix nem rossz, de valami hiányzik

Úgy vagyok azonban ezzel a kőszegi Sörgyári capriccioval, mint a langyos sörrel. Kánikulában egy húzásra ledöntöm, a szomjamat is oltja, csak valahogy mégsem érzem, hogy ez lenne az igazi. Pedig a nyersanyag, ismerjük mindannyian, remek alap: Bambini di Praga, a Harlekin milliói, Sörgyári capriccio, Táncórák idősebbeknek és haladóknak - ezekből a művekből mixelték össze. Nem kap el a gépszíj. Egymás mellé ollózott jeleneteket látok, amelyekből nem áll össze a nagy mű. Érlelni, szűrni kellett volna, nem egy jelenet indul parádésan, aztán nyúlik, csak nyúlik… A gramofonos jelenetnél például fárasztó a sok táncos-ugrálós betét, nagyon.

Sörgyári sörözés

Nyugat.hu

Pogány Judit és Kovács Zsolt fogorvos-jelenete gyöngyszem, benne van mindaz, amit az estétől vártam. Van hangulata és dinamikája. Kovács Zsolt tánctanára is jó figura, tetszik. A szereplők, ez nem szorul magyarázatra, egytől-egyig jó színészek. Epres Attilával voltak fenntartásaim, az én Pepin sógorom nem ő, de ügyesen megoldja. Radnay Csilla játssza a fiatal Maryskát, tüzes, igazi kis kanca, izzik az színpadon. Érte és színpadi párjáért, a sármos, folyton morcos Francinért (Szabó Kimmel Tamásért) már érdemes volt Kőszegre jönnünk. Imádjuk Gazsó György szólótáncait :), drogistaként kiemelkedik a tánciskola szürke ködéből. A hentes és hentesné figurája is találat, a disznófej-trancsírozásból is hús-vér ízelítőt kapunk. Összességében vannak jó kortyok, csak kevés egy jó korsóhoz…

Znamenák Istvánnak volt nekem tetszőbb kőszegi rendezése - egyébként a budapesti Nemzeti Színház színésze - tavaly a Nem élhetek muzsikaszó nélkül Papucs alá törni a férfit... - a magyar makrancos nő komédiája Kőszegen 2010. July 12. 09:39 élettel telibb, izgalmasabb előadás volt. De még ez is sokat forrhat, ha színházról van szó, pár nap is csodákat művelhet. Úgyhogy ne törődjenek a kukacoskodásommal, pattanjanak kocsiba, és cáfoljanak meg, jó ez a Sörgyári capriccio…