Egy korábbi BBC riportból kiderült, hogy a Minolta cég egyik alkalmazottja, Hiroshi Ueda alkotta meg a
teleszkópos meghosszabbító botot
, amivel le tudta fotózni saját magát és a családját is. Az ötlet pedig akkor ugrott be neki, amikor Franciaországban egy kissrác elfutott a fényképezőgépükkel, miután Ueda arra kérte, hogy fényképezze le őt és feleségét.
Isteni szikra?
Ueda meg volt győződve arról, hogy a nyaralások slágere lesz a szelfi bot, ezért 1983-ban be is adta szabadalmi kérelmét az Amerikai Szabadalmi Hivatalhoz, akik két évvel később publikálták az új találmányt. A tervrajzon pedig ismerős látvány tárul elénk. Egy teleszkópos rúd erre a célra kialakított végére rögzítjük a kamerát, és a bot túloldalán állva magunkat fotózzuk.
A fő különbség az Ueda-féle és a mai szelfibotok közt, hogy az okostelefonokkal ellentétben a régi kamerákon nem láthatták az emberek a készülő képet, ezért a ’83-as verzión ezt a funkciót az objektív környékén elhelyezett kis tükör helyettesítette.
Amikor a Minolta a nyolcvanas években Japánban piacra dobta Ueda találmányát, hatalmas bukás lett a vége, az új eszköz képtelen volt felkelteni a kameratulajdonosok érdeklődését. Persze Hiroshit ez nem gátolta meg abban, hogy használja találmányát, és lépten-nyomon együtt szelfizzen a családdal.
Amikor a szabadalmi oltalom véget ér
2003-ban lejárt a szabadalomi oltalom, négy évvel később az Apple piacra dobta az iPhone-t, és majd tíz évre rá, minden a szelfibotokról szól, a turisták a világ minden táján ezzel futkoznak, az így készült képek pedig ellepték az utazási oldalakat és blogokat.
És, hogy mi mutatja legjobban a szelfibotok hirtelen népszerűségét? Talán az, hogy a galériákból, egyes múzeumokból és a sportlétesítményekből elkezdték kitiltani ezt az eszközt, a balesetveszélyességére hivatkozva.
Ami pedig Uedát illeti, ő nem keserű a kudarca miatt. Ugyan a dolgok másképp is alakulhattak volna, de ahogy a BBC-nek elmondta:
Mi ezt hajnali hármas találmánynak hívjuk, vagyis minden szempontból korán jött
.
