Újabb Vas megyei kötődésű nevek találhatók az állambiztonsági iratok nyilvánossá vált adatbázisában. A november 4-én megnyitott nyilvántartásban politikusok, egyházi személyek, művészek és értelmiségiek neveire is rá lehet keresni. Most újabb nevek kerültek nyilvánosságr nyitottaktak.hu-n.
A dokumentumok között elsősorban a 6-os kartonok adatai segítenek eligazodni: ezekből kiderülhet a beszervezés időpontja, a használt fedőnév, a hálózati minősítés és a beszervezés alapja. Az egyes kartonok tartalma ugyanakkor jelentősen eltérhet, és a nyilvántartásba vétel önmagában nem bizonyítja, hogy az érintett ténylegesen jelentéseket készített.
Az ügynökakták kereséséről, az egyes dokumentumtípusok jelentéséről és az adatbázis használatáról korábbi cikkünkben írtunk részletesen 
Ügynökakták: hogyan keressünk, és mit jelent, ha valakinek a neve felbukkan? October 27. 07:06 . Most az újabb kutatásunk során előkerült neveket és a hozzájuk kapcsolódó levéltári adatokat mutatjuk be, a teljes listánkat pedig itt nézhetik meg Szombathelyi ügynökakták: Papok, művészek, értelmiségiek az állambiztonság hálózatában November 04. 13:02 .
Az irodalomtörténész
Fűzfa Balázs irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtanítás és az irodalomtudomány ismert alakja. Kutatási és oktatói munkája mellett a Tizenkét legszebb magyar vers című irodalmi kezdeményezés szervezőjeként is ismert.
A 6-os kartonja szerint 1978. november 30-án, az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatójaként szervezték be az állambiztonság hálózatába. Minősítése titkos megbízott volt, a beszervezés alapjaként a hazafias indokot jelölték meg. Tevékenységét, ami az egyetemi ifjúság védelme volt Kassay Péter fedőnéven látta el, a kartonján az utolsó bejegyzés pedig 1982. november 18-i.
A jáki esperes-plébános
Dr. Rátkai László római katolikus pap, esperes-plébános 1967-ben szentelték pappá. 1985 körül került Jákra, ahol több mint három évtizeden át szolgált plébánosként. 2019-ben, 75 éves korára tekintettel felmentették plébánosi feladatköréből, de plébániai kormányzóként továbbra is ellátta a jáki egyházközséget.
A 6-os kartonja szerint 1986. március 19-én szervezték be az állambiztonság hálózatába, Valter fedőnéven. Minősítése titkos megbízott volt, a beszervezés alapjaként a hazafias indokot jelölték meg. Foglalkoztatásának vonala az egyházi reakció volt. A kartonon kizárólag a beszervezés iktatása szerepel, további tevékenységéről nem tartalmaz adatokat.
A Stekovics testvérek
Stekovics Gáspár sárvári születésű képzőművész, festő és fotográfus. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen végzett festő szakon, később a Derkovits Gyula Szabadiskolában, a Szombathelyi Művészeti Szakközépiskolában, majd a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán is tanított. 2010 óta elsősorban fotósként ismert. Testvére, Stekovics János szintén fotográfus, az 1980-as években az MTI fotóriportereként dolgozott a Dél-Alföldön. A tanyavilág életét bemutató képriportjai és a Lukács ikrekről készített fotósorozata is ismertté vált. 1989-ben az NSZK-ba távozott, később saját könyvkiadót alapított Németországban.
Stekovics Gáspárt 1986. augusztus 7-én, a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként szervezték be az állambiztonság hálózatába, Címer fedőnéven. Minősítése titkos megbízott volt, a beszervezés alapjaként a hazafias indokot jelölték meg, foglalkoztatási vonala pedig a preventív védelem volt. A 6-os kartonján az utolsó bejegyzés 1990. január 3-i.
Stekovics Jánost 1988. július 5-én szervezték be Bihari János fedőnéven, szintén hazafias alapon, titkos megbízottként. Az ő foglalkoztatási vonala a kulturális és tudományos terület volt. Kartonját 1989. március 22-én irattározták, miután elhagyta az országot.
A későbbi egri érsek
Dr. Seregély István római katolikus pap, későbbi egri érsek Szombathelyen született 1931-ben, 1955-ben szentelték pappá. 1981 és 1987 között Kőszegen szolgált plébánosként, előtte Kőszegszerdahelyen dolgozott. 1987-ben II. János Pál pápa egri érsekké nevezte ki. 1990 és 2005 között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt. 2018. december 31-én hunyt el.
A 6-os kartonja szerint 1982. november 17-én szervezték be az állambiztonság hálózatába, Bánhidi Gábor fedőnéven. Minősítése titkos megbízott volt, a beszervezés alapjaként a hazafias indokot jelölték meg, foglalkoztatásának vonala pedig az egyházi terület volt. A kartonon 1987. június 8-i dátummal egy III/III-as szervezeti egységre utaló bejegyzés szerepel utolsó információként.
A szalézi szerzetes pap
Bősze József római katolikus pap 1924-ben született Vásárosmiskén. 1952-ben szentelték pappá, ezt követően több Vas megyei településen is szolgált káplánként. 1961 és 1963 között a vasvári plébánián dolgozott. Később Vashosszúfalun, majd Letenyén teljesített szolgálatot. A rendszerváltás után visszatért a szalézi rendhez, 1989-től a szombathelyi Szent Kvirin és az újperinti Segítő Szűz Mária-plébániát vezette. 2013-ban hunyt el.
A 6-os kartonja szerint 1962. december 4-én szervezték be az állambiztonság hálózatába, Kanizsai fedőnéven. Minősítése ügynök volt, beszervezése kompromittáló adatok alapján történt. Foglalkoztatásának vonalaként a római katolikus egyházat és a volt szerzeteseket jelölték meg. Kartonját 1968. január 20-án irattározták, a „nem dolgozott” megjegyzéssel.
