Egy szombathelyi fiatalember nemrégiben - még augusztus elseje előtt - ötven eurót vásárolt az egyik helyi hivatalos valutaváltótól, s megdöbbenve tapasztalta, hogy a kereskedő ötszáz forintos, úgynevezett szolgáltatási díjat is felszámított. A vásárló szerint ez az eljárás nem volt igazán tisztességes, hiszen felszámított összeg jócskán meghaladta azt, amit az úgynevezett tranzakciós adó jelentett volna.
A Matolcsy-adó óta van így
A vásárló természetesen azt is nehezményezi, hogy így jóval drágábban vásárolhatta meg a maga euróját a kereskedésben feltüntetett árfolyamnál. Szerinte a pénzváltóknak mindenképpen bele kellene számítaniuk a szolgáltatási díjat az aktuális valuta árfolyamba, csakis így lenne kifogástalan az ügyfelek tájékoztatása.
Vajon tényleg lehúzás-e ötszáz forintos szolgáltatási vagy kezelési díjat kérni a mindössze ötven eurót vásároló ügyféltől? Ezt kérdeztük a megyeszékhely egyik jelentős valutakereskedőjétől. Tudvalévő, így a kereskedő, hogy a Matolcsy-adó (tranzakciós adó) bevezetése óta a valutaváltóknak is be kell fizetniük bevételük bizonyos részét az állami költségvetésbe. (Ez a kötelezettség augusztus elseje előtt két ezreléket jelentett, ma már azonban három ezrelék.)
A tranzakciós adó a törvény szerint nem hárítható át - súlyos büntetést kockáztat aki a tilalmat megszegi -, ezért folyamodtak a valutaváltók és a különféle pénzintézetek a jogszabályok által megengedett kezelési vagy szolgáltatási díjhoz. Beszélgetőpartnerünk szerint az okos váltók már a Matolcsy-adó érvénybe lépése előtt bevezették a kezelési vagy szolgáltatási díjat, s nem túlzás állítani, hogy csúnyán keresnek vele.
Kisebb ügylet: nagyobb sarc
A díjak mértékét ugyanis gyakran valóban úgy állapították meg, hogy az ügyfeleknek jóval többet kelljen fizetniük értük, mint amennyit a tranzakciós adó jelentene. Magától értetődően a viszonylag kisebb ügyletek díjai a legkeményebbek, hiszen ezek teszik ki a forgalom zömét. Egy több ezer eurós tétel után fizetendő díj már nem annyira szorító, akár ezer forint is lehet.
Azt fontos tudni, tette hozzá a vállalkozó, hogy eddig nem minden váltó számított fel kezelési vagy szolgáltatási díjat. A valutakereskedések évek óta egy-egy pénzintézet hivatalos ügynökeiként dolgoznak, éppen ezért ezek az intézmények szabják meg a működési feltételeiket is. S egyes bankok megengedték az ügynököknek a kezelési vagy szolgáltatási díj bevezetését, mások pedig nem. A takarékszövetkezetek - egy ilyen pénzintézethez tartoznak ők maguk is - éppenséggel nem engedték meg.
Ez az állapot azonban - a tranzakciós adó augusztus elsejei, három ezrelékre emelése miatt - sokáig nem lesz tartható. Ha ugyanis minden maradna a régiben, akkor ezek az ügynökök akár végzetes versenyhátrányba is kerülhetnének. Éppen ezért egyre többen arra kérik a maguk szövetkezetét, hogy engedélyezze számukra a - természetesen nem lehúzós - kezelési vagy szolgáltatási díj bevezetését. S valószínűleg ez lesz a jövő útja.
