Balatonföldvár és Balatonszárszó. Két egymás melletti település a déli parton. Ha mindkettőnek a körülbelüli központjával számolunk, gyalog 45 perc, kocsival mindössze öt perc a távolság a kettő között. Ez utóbbi másfél darab sláger hossza bármelyik kereskedelmi rádióban.
A Zóna-Taxi Balatonföldvár egyik sofőrje viszont egy utas beszámolója szerint úgy gondolta, ezért elkérhet 6000 forintot. Csak hogy legyen összehasonlítási alap: ennyibe, sőt, ennél párszáz forinttal kevesebbe kerül ma egy bő három órás Intercity-utazás a főváros és Szombathely között.
"Pontosan az ilyen taxisok miatt használtam eddig az Ubert Budapesten"
- kezdte kritikájának megfogalmazását Dani a taxitársaság facebookos oldalán. De nem simán csak az volt a gond, hogy ez így meglehetősen drága. A fuvar felidézéseként leírta azt is, hogy amikor megkérdezte, miért nem az interneten olvasható zóna árak vannak (ezek szerint pontosan ennek felébe, 3000 forintba kellett volna kerülnie az útnak), közölte vele a vezető: "mert nem állapodtunk meg előre." A sofőr a tarifát tehát a légből kapva határozta meg, ahogyan neki jólesett.
Minderre a társaság a lehető legprosztóbban válaszolt, pont úgy, ahogyan azt ellenpéldaként kéne tanítani minden válságkommunikációs tanfolyamon - illetve dehogy kell tanítani, hiszen minden tanult és intelligens ember tisztában van vele, hogy ilyen hangnemet nem ütünk meg.
"Kedves utas!..bár ez itt tulzás!...mi taxisok meg pont az ilyen fuvarokat szeretjük mint amilyen önnel volt szerencsém!...további jó uberezgetést!!!..."
Az utas persze elmentette a primitív válaszszerűséget, nem véletlenül, hiszen pillanatokon belül törölték. De hogy senki le ne maradjon, így zajlott a parádés diskurzus:
Tanulság? Véleményt írni szar szolgáltatásról épp olyan fontos, mint megdicsérni valamit, ami jó. Így lehet lassan, de biztosan és főképp tudatosan leváltani a következmények nélküli országot arra az országra, ahol mindenkinek számolnia kell a következményekkel, ha át akarja verni a kedves fogyasztót.
