A helyi agrárkamarák dönthetnék el, hogy ki vehet termőföldeket, a földekre pedig hatósági árakat vezetnének be, így egy adott földterület ára csak a termelékenységétől függene, az nem számítana, hogy a terület hol van – írja a Népszava.
A jelenlegi szabályok szerint úgynevezett földbizottságok véleményezik a termőföld adás-vételeket, azzal, hogy a kialkudott vételár megfelel-e a termőföld valós értékének. A végső döntést most a mezőgazdasági igazgatási szerv hozza meg.
A földbizottságok helyi gazdákból álló, választott testületek voltak, vagy ha ilyen nem tudott megalakulni, akkor látta el a feladatot a helyi agrárkamara. De csak véleményezési joguk volt.
Az új jogszabály tervezete szerint mindenhol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara látná el a földbizottság feladatait, vagyis különböző, a javaslatban meghatározott szempontok szerint véleményezhetné azt, hogy ki vehet meg egy darab földet, és ki nem.
Változna a fellebbezési eljárás is. Jelenleg a döntést meg lehet támadni az önkormányzatoknál, majd a bíróságon. Ha elfogadják a módosítást, az eljárásból kihagyják az önkormányzatot, és csak a 2020-tól felálló bírósághoz lehet fellebbezni, de az eljáró tanács nem írhatná felül a kamarai szakvéleményt,
így a kamarák döntése ellen gyakorlatilag fellebbezni sem lehetne.
A lényeg azonban, hogy a földek értékénél nem számítana a piaci ár, csak a területek termelékenységét vennék figyelembe. Ez azt eredményezné, hogy egy azonos
teljesítményű
földterület ugyanannyiba kerülne Budapest határában, mint például egy borsodi faluban.Az ügyre közelebbről rálátó informátorunk szerint ez ahhoz hasonlítható, mintha
a használt autók árát a Magyar Autóklub határozná meg,
függetlenül az eladó szándékától. Gyakorlatilag hatósági árat vezetne be a termőföldpiacon, ami magát a piacot is befagyaszthatja, hiszen az agrárkamara meghatározhat olyan alacsony árat, ami az eladó számára elfogadhatatlan.
Informátorunk hozzátette, jelenleg az adott ügyekben hozott döntéseket egy alkotmánybírósági határozat értelmében indokolni kell. Az AB előírta, hogy a földbizottságnak olyan részletes értékelést kell benyújtania, ami érdemben elbírálható a hatósági eljárásban, és a mezőgazdasági hatóság döntése is érdemben felülbírálható volt a bíróság előtt. Ez is eltűnne a rendszerből.
Megjegyezte, a tervezetből tisztán látszik, hogy a kisméretű termőföldekről van szó, ezeknek jellemzően idősebb tulajdonosai vannak. Miután a kormány gyakorlatilag beszántotta a lakástakarék-pénztárakat, az az egyetlen lehetőségük maradt, hogy ezeket a kis termőföldeket eladják, és a vételárból segítsék gyerekeiket saját lakáshoz.
Az új tervezettel éppen a kisembereket sújtja, miközben a spekulációs vásárlásokat segíti. Hiszen a kamara által meghatározott, piaci ár alatti vételáron juthatnak termőföldhöz.
Itt, a nyugati határszélen hatványozottabban jelentkezik majd a torzító hatás, hiszen a Nyugat-Dunántúlon mindig is magasabb volt a termőföld, erdő ára, mint a keleti országrészben. A hatósági árat pedig az egész országra szabják meg, ha elfogadják a tervezetet.