Az egyik kőszegi pizzéria belső udvara zsúfolásig volt tele, tizen- és huzonéves fiatalokkal. Ők az éppen most zajló Tranzit fesztivál, tulajdonképpen egy közéleti akadémia Orbán Viktor Vas megyébe jön - ünnepség és fesztivál a cél 2012. August 22. 13:05 résztvevői, ahol pénteken rövid időre megjelent Orbán Viktor miniszterelnök is, miután részt vett a Nestlé büki bokrétaünnepségén 
Orbán Viktor megtalálta az ország sikerének kulcsát 2012. August 24. 22:03 .
Elmaradt a megtisztulás
Az világosan látszott, hogy itt főként a Fidesszel szimpatizáló fiatalok vannak, a fesztiválon a kormány és a kormánypárt több prominense is előadott, ez a tény elég komolyan befolyásolta a hangulatot. Igaz, időnként az ellenzéki Schiffer Andrást is megtapsolták, aminek volt egy pozitív üzenete: a fiatalok kritikusan állnak a dolgokhoz.
A két országgyűlési képviselő vitája az ügynöktörvényről szólt. Mint ismert, a mai napig nem jutottak konszenzusra a politikusok abban, hogy az előző rendszer besúgóinak, tartótisztjeinek neveit nyilvánosságra lehet és kell-e hozni, illetve ők megérdemelnek-e valamilyen szankciót azért, amit tettek.
Két fogalmat emlegettek sűrűn a képviselők. Az egyik a lusztráció, és a két politikus tulajdonképpen egyetértett abban, hogy a rendszerváltás után ennek meg kellet volna történnie. A lusztráció tulajdonképpen megtisztulást jelent, jelen szempontból pedig azt, hogy a rendszerváltáskor fel kellett volna deríteni, kik azok, akik közreműködtek az előző rendszer működtetésében, akik felelősek az akkor történtekért, és el kellett volna tiltani őket a közéleti szerepléstől.
Előre meghatározott üzenetek
Néhány posztkommunista országban ezt meg is tették, nálunk nem, aminek az oka - Gulyás szerint - a tárgyalásos rendszerváltás volt. Schiffer kijelentette, ha már eddig elmulasztották ezt, most már nincs értelme, szánalmas és nevetséges próbálkozás lenne. Gulyás azonban azt mondta, meg kellene tenni, mert akkor tisztábban látnának.
A vita alatt végig látszott, hogy mindkét képviselő előre meghatározott üzenettel érkezett. Schiffer szándéka az volt, hogy az LMP által benyújtott, és a kormánypártok által többször leszavazott törvényjavaslatot emlegesse, annak részleteit boncolgassa, és bebizonyítsa, hogy a Fidesz is részese a múlt elfedésének szándékában.
Gulyás ezzel szemben úgy érkezett, hogy minden felelősséget az MSZP-re, és főként az SZDSZ-re hárítson, a rendszerváltástól számított 22 évnyi ködösítést pedig jogi problémaként azonosítsa. Ahogyan később egy felszólaló, egy hölgy megjegyezte, Gulyás jogi ügyként kezeli ezt az egészet, Schiffer azonban morális kérdésként. És ebben volt is valami.
A lényeg a morális szembenézés
Itt érünk el a másik fogalomhoz, az aktanyilvánossághoz. Ez azt jelenti, hogy az ügynökaktákat nyilvánosságra lehet és kell-e hozni. Schiffer úgy vélte, pártja többször elutasított törvényjavaslata kezel minden felmerülő aggályt, Gulyás óvatosan járna el. Az ügynök fogalmába azok tartoznak, akik ellenszolgáltatást kaptak a jelentésekért, és saját kézzel írták alá a beszervezési nyilatkozatot.
De ezek között több kategória is van. Vannak, akiket családjukkal, vagy bármilyen módok zsaroltak. Vannak, akik aláírtak, de aztán nem jelentettek, Gulyás szerint ilyen volt Csurka István is. Vannak, akik jelentettek, de ebből senkinek semmiféle kára nem származott. És vannak, akiknek a jelentései emberéleteket tettek tönkre.
Vagyis, nagyon óvatosan kell eljárni, nem szabad ártatlan embereket meghurcolni csak azért, mert a nevük szerepel a nyilvántartásokban. Schiffer ezzel alapvetően egyet is értett, de szerinte nem az a legfontosabb, kik álltak a hálózatok alsó végén. Vagyis, hogy kik adták a jelentéseket. Ennél sokkal fontosabb, hogy kik és hogyan működtették a rendszert.
Az LMP-s képviselő kijelentette, a lényeg a morális szembenézés a múltunkkal. Mert ha ez most sem történik meg, akkor továbbra is hiányoznak azok a morális keretek, amiken belül egy egészséges társadalom működhet.
Politikusok használják az adatokat
Elvitáztak a felelősség kérdésén is, mármint, hogy kik azok, akik miatt 22 évig nem oldódott meg a probléma. Gulyás egyértelműen az SZDSZ-t tette felelőssé, és többször említette, hogy az SZDSZ-es politikusok szülei érintettek voltak az ügyben. Külön megemlítette Göncz Árpád, akkori köztársasági elnököt is, szerinte az ő felelőssége a legnagyobb, mert nem írta alá az ún. Zétényi-Takács törvényt, és ezzel megakadályozta, hogy nyilvánosságra kerüljenek az adatok.
Schiffer viszont azt is vizsgálná, hogy 1990 óta kik juthattak hozzá az aktákhoz, és megvizsgálná a 22 év kormányait is ebből a szempontból. Gulyás szerint az akták megsemmisítése 90-ben lezárult, azóta senkinek nincs felelőssége ebben, úgyhogy ezt nem is kell vizsgálni.
Schiffer azonban nem hagyta magát. Kijelentette, az eltűnt akták egy részét nem semmisítették meg, hanem valamilyen úton-módon politikusokhoz kerültek. Akik adott pillanatban azokat elő is veszik, azért, hogy ellenfeleiknek ártsanak. És ha ez így marad, továbbra is felhasználják őket a
kartellpártok
, és elmarad a társadalom morális szembenézése.Göncz Árpád besúgó volt?
Voltak persze kérdések is. Egy fiatal Fidesz-tag arról érdeklődött, kik állnak annak hátterében, hogy most sem nyilvánosak az akták. Célzott arra, hogy az egyházak is benne vannak az ügyben. Gulyás szerint viszont az egyházak áldozatok voltak, és nem elkövetők.
Egy korosabb férfi azt kérdezte, vannak-e nyomai annak, hogy Göncz Árpád besúgó volt. A két politikus ügyesen megkerülte a kérdést, a fentebb már említett hölgy viszont arra emlékeztetett, hogy Göncz halálraítélt volt, és felháborodott, hogy ilyen kérdést egyáltalán fel lehet tenni.
Az egy órás vita végén azért a két országgyűlési képviselő egy dologban egyetértett. Abban, hogy ha nyilvánosságra hozzák az aktákat, neveket megtudhatunk. Viszont biztos, hogy akkor sem látunk tisztán.
