Egyelőre a találgatás folyik, hogy milyen tervei vannak az uniós pályázatokkal a Fidesznek. Az irány világosan látszik, egyre nagyobb állami befolyást és központi irányítást akarnak.
Mi értelme van pályázni?
Az első lépéseket már megtették, megszüntették a regionális fejlesztési tanácsokat és a fejlesztési ügynökségeket, eddigi feladataikat a minisztériumok irányítása alá rendelték. Az Index épp ma írt arról, hogy a nemzeti fejlesztési ügynökségek 1500 volt alkalmazottja kerülhet az utcára. Sokakat elküldenek, de vannak olyanok is, akik nem fogadják el a drasztikusan csökkenő béreket.
Aztán az állam – komoly botrányt kiváltva és minden eszközzel nyomást gyakorolva – megvásárolta a pályázatkezelő rendszert üzemeltető céget, a Welt 2000 Kft.-t. (A kft. tulajdonosa és a rendszer megalkotója egy nappal később infarktusban elhunyt.)
Az indoklás szerint alacsonyabbak lesznek a kezelési költségek, a közpénzek felügyelete az állam kezében marad és csökken a korrupció veszélye. Ezt már Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára mondta a VG.hu-nak.
De van tovább is. A tervek szerint a 100 millió forint alatti beszerzéseknél a közszférára nem is írnának ki pályázatot, csupán egy online adatlapon kellene jelezni az igényt. Ezt Csepreghy így indokolta:
az államnak például iskolafenntartóként tudnia kell, hogy mely intézmények milyen felszereltséggel rendelkeznek. Ha az EU célja az iskolák fejlesztése, és mi tudjuk, hogy mely iskolákban kell fejleszteni, akkor kérdezem én: mi értelme van ebben az esetben pályáztatni?
Itt is csökken a rezsi?
És mindehhez az állam adna pályázati tanácsokat, mégpedig egy központi állami cégen keresztül. A külsős szakértők megbízását nem tiltanák, de a helyettes államtitkár szerint olcsóbb és könnyebb lesz, ha az állami céggel dolgoztatnak az intézmények.
Sőt, a kis- és középvállalkozások számára is nyitott lesz az állami tanácsadás. Az a terv, hogy a Széchenyi programirodákon keresztül pályázhatnak a magáncégek is, sőt, a projekt megvalósítását is figyelik majd. Egyúttal megszűnik a papíralapú ügyintézés, a fentebb már említett elektronikus pályázati rendszert használják, ami alapból kiszűri az adminisztrációs hibákat.
A helyettes államtitkár ezt úgy jellemezte, hogy alacsonyabb lesz a pályázatírás rezsiköltsége, mert az állam ingyen végzi el ezt a munkát, így több pénz marad a projektre. És itt is kitér arra, hogy kevesebb lehetőség lesz a korrupcióra.
Minden egy kézben
A pályázatíró cégek közben attól tartanak, hogy ellehetetlenítik őket, vannak, akik úgy vélik, a pályázatok elbírálásánál előnyben lesznek azok, akik az állami segítséget veszik igénybe. Ezért már a szakma megszűnésétől tartanak, és cégeikért aggódnak.
Az viszont biztos, hogy így egy kézben, a Miniszterelnökségnél lesz minden. A pályázati lehetőségektől kezdve, a pályázatok kiírásán, a tanácsadáson, a pályázatok megírásán, a döntésen át egészen a kivitelezésig és az ellenőrzésig. Megismételjük Csepreghy Nándor helyettes államtitkár mondatát: így kisebb esély lesz a korrupcióra.
Az EU most kezdődött hétéves pénzügyi ciklusában Magyarország 7300 milliárd forint uniós pályázati forrásra számíthat. Az összeg fele megy körülbelül az állami és fele a magánszférának, utóbbi 70-80 százalékára a kis- és középvállalkozások esélyesek.
És még mindig nincs vége
Azt is rebesgetik már, hogy az állam egy nagy könyvelőcéget hoz létre, és ez a cég könyvel majd először a teljes közszférának, majd később ezt kiterjesztenék a vállalkozásokra is. Ami a könyvelők és a könyvelő cégek bukásához vezetne, és az állam mindenen rajta tartaná a szemét. Jó közelről.
Csepreghy Nándor helyettes államtitkár reagált cikkünkre
A helyettes államtitkár cikkünk néhány részletéhez fűzött pontosítást. Nézzük:
Egy kormányhatározat szerint az állami pályázatírás nyitott lesz a kis- és középvállalkozások számára is, rögtön a rendszer indulása után.
Csepreghy szerint biztos, hogy nem küldenek el 1500 embert a fejlesztési ügynökségektől. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2014. január 1-jével jogutódlással szűnt meg, a dolgozók egy része a Miniszterelnökségre, a szakmai irányító hatóságok pedig a szakminisztériumokhoz kerültek. A regionális ügynökségek az eddig megszokott módon és létszámmal működnek tovább, csupán a tulajdonosuk változott. Korábban a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gyakorolta a tulajdonosi jogokat, január 1-jétől viszont az illetékes megyei önkormányzatokhoz kerültek az ügynökségek.
A helyettes államtitkár azt mondta, az idézett létszám sem pontos, és nem kell elbocsátásokra számítani, hiszen a korábbinál több feladatot kaptak a tárcákba olvadó közreműködő szervezetek és irányító hatóságok. A bérek sem csökkentek, annyi történt, hogy korábban, önálló kormányzati szervezetként az alkalmazottak több béren kívüli juttatást, prémiumot kaphattak. Most a szakterületük szerinti minisztérium alá sorolták be őket, és a juttatások megegyeznek a minisztériumi alkalmazottakéval.
Az uniós támogatásokra ezentúl is kell pályázni, de ha az igényelt támogatás nem éri el a 300 millió forintot, és ha az igénylő vállalja az adott konstrukcióban megszabott feltételeket, akkor a támogatást automatikusan megkapja. Csepreghy példát is mondott: egy kisvállalkozás gépet akar vásárolni, a támogatás feltétele az, hogy ezzel hozzon létre két új munkahelyet és növelje az árbevételét. Ha ezeket a feltételeket vállalja, automatikusan megkapja a támogatást, azonban ha mégsem teljesíti azokat, akkor vissza kell fizetnie az összeget.
Egyedül a közszférában nem kell majd pályázni, kizárólag abban az esetben, amennyiben közfeladat ellátásához igénylik a támogatást.
A helyettes államtitkár azt is elmondta, hogy a kivitelezés marad piaci alapokon, tehát a kivitelezőket továbbra is közbeszerzési pályázaton választják ki a kedvezményezettek. Itt újdonságként projektmenedzselésről van szó, az állami cég ugyanis saját projektje végrehajtására a továbbiakban nem bízhat meg külsős projektmenedzsert. Az állami cégeknek és a megyei jogú városoknak saját szervezeteiken belül kell megoldaniuk a feladatot, a kisebb településeknél a megyei önkormányzatnak kell ehhez kapacitást biztosítania.
Csepreghy azt is hangsúlyozta, hogy ezentúl nem kezelik külön a mezőgazdasági pályázatos támogatásokat, pont az a célja az új rendszernek, hogy egységesíteni akarják a támogatási rendszereket. A következő ciklusban nem 7300 milliárd forinttal, hanem 10 500 milliárdnyi uniós támogatással kell számolni, a különbözet a mezőgazdasági támogatások bevonását jelenti.
És meg kívánják szüntetni azt a szabályt is, hogy az 5 ezer főnél kisebb lélekszámú települések csak a vidékfejlesztési alapok forrásaira pályázhattak. Ezentúl számukra is nyitottak lesznek az ágazati operatív programok pályázatai is.
A helyettes államtitkár azt is megjegyezte, hogy a kormányhatározatban nincs szó központi könyvelő cégről, erről nem is hallott még.
