Vas megye átlagosan boldog, így a friss boldogságtérképen ugyan nem fülig ér a szájunk, de legalább felfelé kunkorodik. Jelenleg hivatalosan Székesfehérvár a legboldogabb magyar város, de a koronavírus-járvány mindent átrendezhet, ezt majd egy későbbi felmérés mutatja meg. Az ELTE PPK Pozitív Pszichológia Kutatócsoportja és a Bagdi Bella vezette Jobb veled a világ alapítvány elkészítette az ország boldogságtérképét, amit a blikk.hu tett közzé. Eszerint Székesfehérváron él a legtöbb elégedett ember, a legkevésbé boldog település pedig Kaposvár.
Azt, hogy milyen boldognak érzi magát az ember, sok minden befolyásolja. A környezet változása, a gazdasági fejlődés az egyik legfontosabb tényező, mondta Oláh Attila, a kutatást vezető professzor. Bár a kutatók nem vizsgálták a beruházások mennyiségét és a munkahelyteremtési adatokat, azt egy ideje már tudományosan igazolták, hogy jobban boldogulnak az emberek, ahol jobbak az anyagi feltételek. Vagyis a pénz igenis boldogít.
Az északkeleti régiók, mint Borsod, Szabolcs vagy Nógrád megye, például pénzügyi körülményeik miatt is lehetnek boldogtalanabbak, mint ahogyan azok is. Ezek a területek azonban nemcsak hazánkban számítanak szegénynek, hanem állandó szereplők az európai listán a legrosszabb húszban.
Legalább ilyen hatással van a boldogságra, hogy milyen változásokat érzékelnek az emberek maguk körül. Ezért nem mindegy, milyen állapotban és boldogságszinten találta meg az embereket a vírus. Akinek eleve bizonytalanabb volt az egzisztenciája, lelki immunitása, azon sokkal nagyobbat tud taszítani egy ilyen válsághelyzet – hívta fel a figyelmet a professzor, aki szerint ugyanakkor „szolidaritásból át lett oltva az ország”.
„A karantén idején többet adakozunk, jobban odafigyelünk egymásra, látványosan hálásak vagyunk azoknak, akik erőfeszítéseket tesznek a krízis legyőzésére. Ilyen eddig nem volt. Még nem tudjuk, hogy ezek a rendkívüli dolgok hol, mennyire erősítik az emberek pozitív életszemléletét. Lehet, hogy a vírus teljesen átrendezi a boldogságtérképünket.” – mondta.
Az elmúlt időszakban valamelyest nőtt a boldogságszint Közép-Magyarországon, a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön, de a növekedés ellenére ezekben a régiókban továbbra is a többihez képest a magukat kevésbé boldognak valló emberek laknak. Viszont csökkent a jólét szintje a Nyugat-Dunántúlon és az Észak-Alföldön, és változatlanul a legalacsonyabb Észak-Magyarországon.
Ennek fényében érdekes, hogy a vizsgált időszakban a Közép-Dunántúlon lakók vallották magukat a legboldogabbnak. Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Csongrád megyében kimutathatóan nőtt a lakosság jólétszintje, újabban ezek a megyék vezetik a boldogságrangsort. Viszont jelentősen csökkent a jólétszint Zala, Vas, Hajdú-Bihar, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, és az itt lakóknak az ábra szerint nem is húzódik széles vigyorra a szája.
