Ahogy közeledik a nyár és egyre több település próbál rákapcsolni a turizmusra, Vas megye továbbra is olyan adottságon ül, ami máshol komplett (kis)térségek fejlődését lendítette fel. A termál- és gyógyvíz Nyugat-Magyarország egyik legerősebb turisztikai brandje lett az elmúlt évtizedekben, miközben wellnessre, egészségturizmusra és gyógykezelésekre ma már külön iparágak épülnek Európa-szerte.
Ehhez képest Vasban még mindig akadnak olyan gyógyvíz-minősítésű kutak, amelyek évek óta kihasználatlanul állnak, vagy legfeljebb a hivatalos nyilvántartásokban „működnek”. Pedig a megye példája jól mutatja, hogy ahol fejlesztés, koncepció és hosszabb távú gondolkodás társul a termálvíz mellé, ott stabil turizmus, munkahelyek és egész éves vendégforgalom is kialakulhat. A kérdés inkább az, hogy a meglévő adottságokból sikerül-e valódi lehetőséget építeni, vagy marad minden a langyos vízben ázó félmondatok és a meg nem valósított tervek szintjén.
Olaj helyett termálvizet találtak
Ha létezne „gyógyvizes nagyhatalom” kategória, Vas megye biztosan ott ülne az első sorban köntösben, papucsban, egy törölközőre könyökölve. A megyében jelenleg 19 olyan termálkutat tartanak nyilván, amelyek hivatalosan gyógyvíz-minősítést kaptak, ezzel országos szinten is az élmezőnyben van. Ugyanennyi gyógyvizes kutat csak Zala megye tud felmutatni.
A szám viszont csalóka. A kutak egy része ugyan szerepel a nyilvántartásokban, de a valójában nem hasznosítják őket. Magyarul: papíron gyógyítanak, a gyakorlatban inkább csendben várják a jobb időket – például egy fürdőépítési hullámot.
A nyugat-magyarországi termálfürdők történetének jelentős része ráadásul egy véletlennek köszönhető. A második világháború utáni olajkutatások során a geológusok sok helyen nem kőolajat találtak, hanem forró termálvizet. A helyiek pedig gyorsan rájöttek, hogy ha már fekete arany nincs, legalább lehessen miben üldögélni derék- és hátfájással.
Sárvár és Bük még mindig viszi a prímet
A gyógyvizes térkép egyértelmű királyai továbbra is Sárvár és Bükfürdő. Előbbinél nyolc, utóbbinál hat gyógyvíz-minősítésű kutat tartanak számon, ami jól mutatja, miért vált a két település a hazai gyógyturizmus megkerülhetetlen szereplőjévé. Bükön ráadásul még két éve is bővült a lista, amikor egy helyi szálloda termálvize megkapta a gyógyvíz-minősítést.
Közben vannak olyan helyek is, ahol a termálvíz ugyan kiváló, mégsem számít hivatalosan gyógyvíznek. Borgáta például régóta ismert a jó minőségű termálvizéről, de a szükséges minősítést nem kapta meg.
A megye egyik legérdekesebb „szellem-kútja” Sárváron található. A rábasömjéni forrás neve ma is szerepel a hivatalos nyilvántartásban, pedig a kutat hosszú ideje nem használják. Egy időben ebből készült a legendás Sárvári Termálkristály is, amelynek neve sokaknak még ma is ismerősen cseng.
A kisebb fürdőknek is megvan a saját törzsközönsége
Nem csak a nagy nevek léteznek azonban a vasi gyógyvíz-univerzumban. Celldömölk például csendben épített fel egy kifejezetten erős fürdőkultúrát a Ság hegy lábánál. A Vulkán Gyógy- és Élményfürdő termálvize nem egy régi olajfúrás mellékterméke, hanem már tudatos turisztikai céllal feltárt forrás. A 43 fokos, nátrium-hidrogénkarbonátos, magas fluoridtartalmú víz elsősorban mozgásszervi panaszokra ajánlott, de sok vendég szerint a stresszre is hatásosabb, mint egy wellnessmotivációs idézet a hűtőn.
A rendszeres fürdőzők szerint egy jó gyógyvizet egyébként onnan lehet felismerni, hogy elsőre kicsit furcsa szaga van, másodszorra viszont már hiányzik. A magas ásványianyag-tartalmú vizek jellegzetes illata és színe mögött valóban komoly ásványi összetétel áll, ami miatt ezek a termálvizek évtizedek óta népszerűek a mozgásszervi problémákkal küzdők körében.
A kisebb fürdők közül Mesteri az a hely, amit az ember eredetileg „csak megnézni” indul el, aztán ott ragad fél napra. A termálvizet itt is olajkutatás közben találták még az 1960-as években, a helyiek pedig nem hagyták veszni a lehetőséget: összefogással strandfürdőt építettek köré. A Hertelendy Miklós névre keresztelt gyógyvíz ma is főleg reumás és mozgásszervi problémák kezelésére lehet hatásos.
Van, ahol csak a nyilvántartás emlékszik a gyógyvízre
És ott van Szeleste is, ahol ugyan hivatalosan gyógyvíz tör fel, de jelenleg nem hasznosítják. Miközben máshol komplett turizmust építenek a termálvízre, itt egy minősített gyógyvíz gyakorlatilag kihasználatlanul marad.
A jelenlegi nyilvántartás szerint Vas megyében Sárváron van a legtöbb gyógyvizes kút, összesen 8 darab található itt. Bük, illetve Bükfürdő a második a maga 6 kútjával, majd jön Szombathely, ahol 2 forrás is van, majd a sort Celldömölk, Mesteri és Szeleste zárják, egy-egy kúttal.
Vas megye alatt szó szerint ott bugyog egy komoly turisztikai lehetőség, csak helyenként úgy tűnik, mintha erről kizárólag a geológusok és a hivatalos nyilvántartások tudnának. Miközben máshol gyógyvízre városimázst, szállodákat és egész éves vendégforgalmat építenek, itt még mindig akadnak kutak, amelyek csendben várják, hogy valaki egyszer végre kezdjen velük valamit.
Adatok forrása: Termálonline.hu
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
