A magyar mese- és mondavilágban gyakran előfordulnak olyan lények, teremtmények, amelyek valamilyen különleges képességgel vagy természetfeletti erővel rendelkeztek. A magyar mondákat például a Régi magyar mondák című kötet mutatja be, amelyet Lengyel Dénes gyűjtött egy csokorba. Az ezekben és a népmesékben szereplő mitikus alakok bemutatására azonban egészen 2020-ig kellett várni. Akkor Scholtz Róbert Gergely szerkesztette meg a Bestiárium Ciganorum című enciklopédiáját.
A fent említett mű azonban csak a cigány folklór állat- és teremtményvilágát mutatja be. Ez viszont egyrészt csak kis részét öleli fel a Kárpát-medencében jelenlévő mondavilág lényeinek, másrészt a roma népi műveltségnek a vándorlás és az indiai gyökerek miatt eltérőbb motívumkinccsel rendelkezik.
De mi is az a bestiárium?
A műfaj ősforrása a 2. századi görög Physiologus, ez az ismeretlen szerzőtől származó kötet az előző századok során, a mitológiában feltűnt, létező és fiktív teremtményeinek és állatainak a leírását gyűjtötte össze.
Így alakultak ki a bestiáriumok, vagyis állatkönyvek, amelyek az ősök képzeletvilágát, az őket körülvevő környezetet vegyített az akkori kor tudományával és a folklórral. De, ezek a könyvek sem merültek ki pusztán abban, hogy a bemutatott lényekről leírást és illusztrációt közöljenek, rendszerint tartalmaztak erkölcsi leckéket is.
A bestiáriumok mindig fontos forrásanyagai voltak a különböző példázatoknak, a kora középkor eszmetörténeti műveinek, a reneszánsz során élt humanista szerzők írásainak. De, a reformáció idején a szellemi megújulás egyik mozgatórugói is ezek voltak, és protestáns példázatokban és prédikációkban is tetten érhető az állatkönyvek hatásai.
Ezért is örültünk, amikor a szerkesztőségünk postaládájában landolt a Cser Kiadó Bestiarium Hungaricum című kötete, ahol Németh Gyula digitális festményei és P. Szathmáry István fekete-fehér linómetszetei elevenítik meg a magyar kultúrkör csodás lényeit, míg a tartalmi részért Magyar Zoltán néprajzkutató, etnológus felel.
Annak ellenére, hogy eredendően egyfajta enciklopédiáról, lexikonról beszélünk, a szöveg nem csak informatív, hanem olvasmányos is. Minden a helyén van, mégsem veszünk el az évszámok sűrűjében, és nem csak egy egyszerű szócikket kapunk. Sokkal inkább egy esszenciát, amelyben a folklór és az azt feltáró kutatás eredményei is benne vannak.
A kötetben megtalálhatjuk a csodaszarvast, a vérmedvét, az óriásharcsát és a turult éppúgy, mint a holt vőlegényt, a bányarémet, a markolábot, a garabonciást és a prikulicsot. Utóbbi nem mellesleg a farkasember erdélyi megfelelője, s itt rögtön látszik is, hogy a szomszédos vagy velünk élő népek, nemzetiségek milyen hatással voltak a kultúránkra.
A könyv négy fejezete során nem csak leírásokat és történeteket találhatunk a mitikus állatokról, a mitikus lényekről, az átváltozó lényekről és a mágikus erejű emberekről, hanem csodálatos illusztrációkat is. A szakszerű gyűjtés ezen a ponton válik művészeti alkotássá, így pedig már nem csak egy lexikon, hanem átjáró a magyar folklór világához és a természet titokzatos erejéhez egyaránt.
Az elkészült illusztrációk mind stílusukban, mind hangulatukban jól illeszkednek a szöveghez, olvasás közben egy olyan atmoszférát hoznak létre, amelyből nem, vagy csak nagyon nehezen tudunk kiszakadni. Ezzel pedig a magyar mondavilág mitikus lényei ismét hatással tudnak lenni, sőt befolyásolják a mindennapjainkat.
A könyv szerkezeti felépítése jól átlátható és gondosan megtervezett. A már említett négy nagy fejezetben tematikusan rendezett leírásokat találunk, ez pedig lehetőséget ad arra, hogy a kötetet akár újra és újra kézbe vegyük, egy-egy lény vagy fejezet erejéig. Az pedig garantált, hogy minden alkalommal újabb részleteket fogunk felfedezni.
Összességében a Bestiarium Hungaricum nem csak a magyar mitológiát kedvelőknek ajánljuk, hanem mindenkinek, mert olyan történetekkel és lényekkel ismerkedhetünk meg, amelyek bőven túlmutatnak a hétköznapi valóságon. Ez a könyv egyszerre tanít, szórakoztat és elrepít egy mesebeli világba, ahol megélhetjük a régi babonákat, hiedelmeket és felfedezhetjük az őseink világát, ahol még a tudomány csak bontogatta a szárnyait, az emberek pedig próbálták megmagyarázni a természeti jelenségeket.
A szerzőkkel pedig hamarosan Szombathelyen is találkozhatnak, hiszen november 7-én a Bohémban tartja a Bestiarium Hungaricum könyvbemutatóját a Cser Kiadó.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
