Szeretné jobban megérteni, mivel jár egy nukleáris olvadás? Szeretné egy későbbi sugárfertőzött szemével látni a történéseket? Fizessen be exkluzív Csernobil-szafarinkra!
- állhat hamarosan a morbid ajánlat az utazási irodák kirakatában, miután az ukrán Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma úgy döntött, az eddig lezárt mintegy 30 kilométeres zónát megnyitja az érdeklődő tekintetek előtt (amik egyébként, ha nagyon érdeklődők voltak, eddig is bejuthattak a tilos területre, ahol rendszerint helyiek kalauzolták őket körbe illegálisan).Mint ismeretes, a csernobili atomerőmű négyes reaktora gőzrobbanás következtében gyulladt ki 1986 április 26-án, amihez több rizikófaktor vészes együttállása vezetett. A közelben emberek százezreit telepítették ki, és ugyan az akkor legnagyobb mennyiségben levegőbe került, és fél Európát - főleg annak északi részét - beborító cézium 137-es izotópja már nem jelent közvetlen veszélyt, a katasztrófa egészségügyi következményeivel egyes szakértői vélemények szerint még évszázadokig számolnunk kell.
Pontos adatok máig nincsenek, csak becslések: eszerint Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban közel két szombathelynyi lakosságnak megfelelő tömeg halt bele 1990 és 2004 között az utóhatásokba, a pajzsmirigyrák megszaporodásán túl nőtt a tüdő-, gyomor-, mell-, nyirokrendszeri és egyéb rákok előfordulása is (aki jobban elmélyedne a statisztikákban, annak javasoljuk ezt a jól összerakott tanulmányt az International Journal of Cancer 2006-os számából). A Greenpeace máig vallja, hogy erősen le vannak egyszerűsítve az okozott károk, ők százezres nagyságrendről beszélnek, és arról, hogy nem csak rákos esetekről van szó, de európaszerte jelentek meg születési rendellenességek, kromoszomális elváltozások, és a sugárfelhőnek tulajdonított spontán vetélések.
Lecke az atombiztonságról
Manapság közel 2500 ember dolgozik az azóta bezárt erőmű fenntartásán és felügyeletén, több műszakban, hogy minél ritkábban legyenek kitéve a sugárzásnak. A lezárt területekre többszáz helyi lakos szivárgott vissza a kormány tiltása ellenére is, egy minisztériumi szóvivő pedig közölte: szakértők munkálkodnak olyan turistaútvonalak kidolgozásán, amik úgy maradnak érdekesen és informatívak, hogy közben orvosilag is biztonságosnak mondhatók.
Pontos dátumot még nem tudni, mikor indulhatnak meg az első turnusok az izgalmas és egyben szomorú múltú övezetbe. Mindenesetre az ENSZ Fejlesztési Programjának vezetője, Helen Clark nemrég személyesen utazott el Csernobilba, és azt mondta, támogatja a turistákra vonatkozó terveket, mert fontos leckét taníthatnak meg általa az atombiztonságról.
