Péntek délelőtt a szombathelyi Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ bejárata előtt álldogálunk: húsz-harminc kétségbeesett szülő, Nemény András (szocialista országgyűlési képviselő) és Gyebrovszki János (városi képviselő, volt szociális bizottsági elnök) társaságában. Az MSZP-s politikusok, mint mondják, jelenlétükkel emberként és szülőként segíteni akarnak. Mert ahogy ez pillanatokon belül kiderül, tényleg nagy a baj!
Nekünk tök mindegy ki segít, de valaki segítsen végre!
A szülők a sajtótájékoztató előtt hangsúlyozzák – nem akarják, hogy Szombathelyen pártpolitikát csináljanak az ügyből, hogy a halmozottan sérült gyerekeket „véres kardként” a politikusok körbehordozzák, de örülnek minden segítségnek. Ők egyet szeretnének, végre normális megoldást a problémákra:
Nekünk tök mindegy ki segít, de valaki segítsen végre!
Azt szeretnék, hogy a gyerekeik végre megkaphassák a számukra előírt kötelező fejlesztéseket. Mert abszurd, hogy a jól felszerelt szombathelyi gyógypedagógiai intézményben hiába van speciális gyógytornaterem és tornaeszközök, a milliós fejlesztési eszközök most jórészt kihasználatlanul hevernek, mert nincs szakember, aki értene hozzájuk.
Jelenleg, immár szeptember elseje óta - közli már a tájékoztató részeként Gyebrovszki János - 700 gyerek fejlesztéséről nincs intézkedés, 300 fő itt az Aranyhídban, 400 gyerek pedig integrált képzésben nem kapja meg azt a szakmai fejlesztést, ami a fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges.
Az Aranyhídban – hangsúlyozták a politikusok – 1995 óta magas minőségben, kiváló szakmai felkészültséggel folytak a rehabilitációs foglalkozások, nem kis részben Horváth Róbert igazgató személyes érdemei miatt. Jelenleg azonban több terápia is megszűnt. A mozgássérültektől, illetve a halmozottan sérült gyerekektől megvonták a legfontosabb terápiákat, például az autista gyermekek mentális és fizikai javulását elősegítő, heti egyszeri gyógylovaglást. Nincs se gyógytorna, se logopédia, se tibeti hangmasszázs – ezek mind olyan képzések és kezelések, amelyeket szakértők a gyerekeknek kötelezően írnak elő.
A fő problémának azt látják, hogy a fejlesztést ellátó Pedagógiai Szakszolgálatot kiszervezték az Aranyhídból, ez okozza a legnagyobb galibát az ellátásában.
Hol a hiba?
Jelenleg az Aranyhídban – hallhatjuk a tájékoztatón - heti 45 órára nincs meg a megfelelő szakember, a tanévben 13 szakirányú pedagógus hiányzik. Ez nem kis létszám - és ez a probléma május óta szőnyeg alá lett söpörve. A tét pedig nem kevés: megmarad-e az a szakmai munka és tudás, amit 1995 óta az Aranyhídban végeztek és felhalmoztak.
Ahogy Nemény András hangsúlyozza: a probléma nem csak helyi, hanem országos szintű, beleilleszkedik abba a rendszerbe, ami a kulturális és oktatási intézmények államosításával együtt járt, mert bizony vesztek el értékek. A megoldás, hogy helyben kell a döntéseket meghozni, és a helyi problémákat itt kell orvosolni. Gyebrovszki szerint is rendszerszintű a hiba, mert a pedagógusok kötelező óraszámát 32 órára növelték, ebből 20 órát foglalkozhatnak a gyerekekkel, 12 órát egyéb más tevékenységgel kell tölteniük:
Megszakad a szívük a pedagógusoknak, hogy azt a fejlesztő munkát, amit eddig végeztek, nem végezhetik el, mert nem ad lehetőséget rá a törvény. Május óta küzdenek a szülők azért, hogy a tantárgyfelosztást el tudják végezni.
A szülők úgy hallották, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ már ígért segítséget, de három hete tart a tanév, és ebből még semmit nem látnak. Bár van szülő, aki állítja, a központ öt helyet ajánlott meg.
Megoldás a politikus szerint az lehetne, ha az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ kikerülne a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ irányítása alól. Ezzel szemben egy szülő úgy tudja: 90 százalékban zökkenőmentesen zajlott az átmenet, négy-öt olyan intézmény lehet csak, ahol a szombathelyihez hasonló problémák lehetnek, például Sopronban.
Hogy lehetett ezt elvenni?
A szülők tényleg elkeseredettek - a sajtótájékoztató egy idő után privát beszélgetésekké alakul át. Szomorúak, elkeseredettek mindannyian, amiatt, hogy itt volt az egész nyár, amikor fejlesztések nélkül maradtak a gyerekek, most pedig eltelt három hét, és az iskolai kötelező órákon túl a gyerekek nem kapnak semmit. Pedig, sír egy anyuka, ők emiatt költöztek Szombathelyre, hogy jó helyen tudják a kisfiúkat:
Az én kisfiamnak nem elég ennyi, ettől soha az életbe nem fog lábra állni. Neki komplex fejlesztésre lenne szüksége, itt most gyógytornára se járhat. Hogy lehetett ezt elvenni? Nekünk épp elég a problémánk, mi nem akarunk demonstrálni, de mit csináljunk? Nem tudom ezt az egészet feldolgozni, nem ajándékot vagy szórakozást kérünk, csak azt, ami más városban a gyerekeknek alapból jár!
Segít az önkormányzat – A szombathelyi önkormányzat közleménye
Az Önkormányzat Oktatási Bizottsága, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és az Aranyhíd Nevelési-Oktatási Integrációs Központ vezetése tárgyalásokat kezdett annak érdekében, hogy az intézmény változatlan színvonalon tudja folytatni tevékenységét a megváltozott jogszabályi környezetben és a szakszolgálat rendszerének átalakítása után is.
A Szombathelyi Önkormányzat megismerve a szülők és az intézmény problémáit, segítséget kíván nyújtani annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek számára továbbra is biztosított legyen minden olyan lehetőség és szolgáltatás, ami az iskola partnerei, a szülők és a gyermekek megelégedésére szolgált a korábbi időszakban.
Az Önkormányzat teszi ezt annak ellenére, hogy az intézményt érintően sem fenntartói, sem működtetői feladatai nincsenek.
