A közelmúltban több olyan baleset is történt 
90 éves sofőr karambolozott Sárvárnál, a korábbi tragédia helyszínén 2014. June 15. 19:16 Vas megyében, aminek okozója 80 éven felüli autóvezető volt. Ilyenkor időről-időre fellángol a vita, kell-e, szabad-e korlátozni az idősek autóvezetői jogait, meg kell-e szigorítani az orvosi vizsgálatokat. Nehéz kérdés, hiszen sok idős embernek az autó az egyetlen eszköz arra, hogy dolgait intézhesse.
Kölcsönös bizalom
A közlekedés viszont a kölcsönös bizalmon alapul, ahogyan a közlekedési szabályok is. Alapvető, hogy az autóvezető joggal várja el, hogy a többiek is betartsák a szabályokat, és ennek tudatában közlekedik. Az idősek jó részénél viszont csökken a reakcióidő, érzékszerveik sem működnek már úgy. ahogyan a fiatalabbaké.
Nem dolgunk, hogy a vitát eldöntsük, ezért megkérdeztünk egy szakembert. A jogosítvány megszerzéséhez nem csak az elméleti és gyakorlati vizsgákat kell letenni, részt kell venni az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton is. Sőt, ezt időnként meg is kell ismételni, ez a rendszer lényege.
A vizsgálatot a háziorvosok végzik, ők azok, akik – úgymond – meghosszabbíthatják a jogosítvány érvényességét az
úrvezetők
számára. Kerestünk hát egy háziorvost, dr. Tímár Péterrel beszélgettünk egyet arról, hogyan is zajlik a vizsgálat, és mit is néz ilyenkor az orvos.Mindent vizsgálnak
Kiderült, hogy szinte mindent. Éppen azért végzik ezeket a vizsgálatokat a háziorvosok, mert ők az egész embert vizsgálják, és nem csak egy-egy szakterületet. A belszervi betegségektől az érzékszerveken át a pszichológiai alkalmasságig. Látást, hallást, reflexeket, általános közérzetet, stb. És nem utolsósorban jól ismerik betegeik kórelőzményeit is.
Mindezt jogszabályok alapján végzik. Itt részletesen le vannak írva azok a kritériumok, amelyeknek meg kell felelnie a reménybeli autóvezetőnek. Ha ez sikerül, akkor megkapja az alkalmassági igazolást a jelölt, és mehet is vizsgázni, persze, ha az első alkalomról beszélünk.
Ha az orvos valami problémát észlel, tehát a jelölt nem teljesít valamilyen kritériumot, akkor jön a szakvizsgálat. Tímár doktor példát is mondott, mondjuk, valaki gyengébben lát, és ő ezt észreveszi a vizsgálaton. Akkor a jelöltet elküldi szemorvoshoz, aki nála sokkal részletesebb vizsgálatot végez, és ha szükséges – és lehetséges - akkor korrigálja a látásélességet (pl szemüveggel) . Ilyenkor van az, hogy mondjuk, bekerül a jogosítványba a
csak szemüveggel
kitétel. Ha korrekcióval sem biztosított a megfelelő látásélesség, akkor a jogosítvány nem hosszabbítható meg.A betegséget jelenteni kell
De nem csak a rossz látásnál, minden egyéb betegségnél így járnak el. Persze, a szakorvosi vizsgálatnak is lehet a vége elutasítás, ilyenkor a jelölt fellebbezhet, és egy bizottság elé kerül, ahol több szakorvos dönt közösen a sorsáról.
A megszerzett alkalmassági igazolás azonban meghatározott időre szól. 40 éves kor alatt tíz évre, 40 és 60 között öt évre, 60 és 70 között három évre, 70 felett két évre. Éppen azért, mert a kor előrehaladtával egyre több betegsége lehet az embernek, és romlanak az érzékszervek is. Tehát, sűrűbben kell vizsgálni.
Tímár doktor azért kiemel még egy szabályt, amit talán kevesebben ismernek. Ha valakit olyan betegséggel, panasszal kezelnek, akár háziorvosnál, akár szakorvosnál, ami befolyásolhatja az autóvezetői képességeit, akkor meg kell ismételni az alkalmassági vizsgálatot. Még akkor is, ha évek múlva járna le a jogosítvány. Az orvosoknak kötelező jelenteniük, ha valakinél ilyen betegséget diagnosztizálnak. És a háziorvosnak kötelessége bevonni a vezetői engedélyt, ha úgy találja, a beteg nem alkalmas az autóvezetésre.
Van azért egy kiskapu
A háziorvos azt mondja, a rendszer jó, és alkalmas arra, hogy kiszűrje az alkalmatlanokat a gépjármű-közlekedésből. Persze, előfordulhat olyan is, hogy valaki úgy vezet érvényes jogosítvánnyal, hogy közben már nem felel meg az ehhez szükséges feltételeknek. Hogy értsük, ismét példát említ. Valaki 65 évesen megkapta a jogosítványát három évre, de egy évvel később átesik egy olyan betegségen, ami erre alkalmatlanná teszi őt.
De nem megy el orvoshoz, kezelés nélkül
hordja ki
a betegséget. Ilyenkor az orvosok nem értesülnek a betegségről, nem tudnak intézkedni. De Tímár doktor szerint ilyen nagyon ritkán fordul elő, alapvetően olyanok vezetnek az utakon, akik arra egészségileg alkalmasak is.Hangsúlyozza, a szabályokat azért be kell tartani, ez alól semmiféle alkalmassági vizsgálat nem mentesít. A közlekedési szabályokat úgy alakították ki, hogy az esetleg hosszabb reakcióidejű, kicsit gyengébben látó sofőröket is megvédjék. Példa: az előírt követési távolságot egy jó reflexekkel bíró fiatal sofőr túl soknak tarthatja, mert ő adott esetben annál rövidebb távon is meg tud állni. De egy idősebb, lassabban reagáló autóvezetővel sincs gond, ha betartja a követési távolságot.
Felesleges a szigorúbb vizsgálat
Feltesszük a kérdést, ami időnként előjön az idős sofőrökkel kapcsolatban. Hogy nem kellene-e őket egy meghatározott életkor felett részletesebb vizsgálatra kötelezni, mint – mondjuk – a hivatásos sofőröket. Tímár doktor azt mondja, ebben a rendszerben ez felesleges. Ugyanis ki tudják szűrni az alkalmatlanokat, és szinte ugyanazokat a vizsgálatokat végzik el a szakorvosok esetleges bevonásával, mint egy úgynevezett II. fokú alkalmassági vizsgálaton.
Hozzáteszi, nálunk van az egyik legszigorúbb rendszer, és jól is működik. Szó sincs arról, hogy az idősebbekkel engedékenyebbek lennének a háziorvosok, épp ezért kell az életkor előrehaladtával sűrűbben részt venni a vizsgálaton. Úgy tudja, vannak olyan országok – pld. Németország – ahol a megszerzett jogosítvány élethosszra szól. Nálunk nem így van.
A végén megint csak megjegyzi, a szabályok betartása a legfontosabb, a közlekedési balesetek többségét a szabályok megszegése okozza. Mi pedig felidézzük a cikk elején írtakat: A közlekedés viszont a kölcsönös bizalmon alapul, és ezzel a bizalommal nem szabad visszaélni.
